„Kaució” a munkaviszonyban – lehetséges?

Egy futár férfi csomagot ad át egy nőnek. A nő aláírja az átvételi dokumentumot.
Aki bérelt már ingatlant, az előtt jól ismert intézmény a bérbeadónak fizetendő óvadék vagy köznapi nevén a kaució jogintézménye. Ezt a biztosítékadási formát a magyar munkajogi törvény az új Mt. hatályba lépéséig nem nevesítette, nem ismerte. A hatályos Munka törvénykönyve azonban bevezette a munkavállalói biztosítékot, és részletesen szabályozza ezt. De miről is van szó? Jogos lehet egy ilyen kikötés a munkaszerződésben, valóban előírható a munkavállalónak biztosíték fizetése a munkába lépéshez?

Igen, valóban erről van szó. A munkavállalói biztosítéknak az a rendeltetése, hogy a munkáltató későbbi esetleges kártérítési igényét részben vagy egészben fedezze. Ez tehát a munkaviszonyt biztosító mellékkötelezettség. Számos feltétele van azonban a jogszerű alkalmazásának.
Először is írásba kell foglalni, a szóbeli megállapodás érvénytelen. Az írásba foglalásra később is sor kerülhet a munkaviszony fennállása alatt, de a megállapodás elfogadására a munkavállaló nem kötelezhető. Nem lehet továbbá bármilyen munkakörre előírni, hanem csakis olyan esetben, amikor a munkavállaló pénzt, értéket, árut vesz át, ad tovább más munkavállalók vagy harmadik személyek vonatkozásában vagy ezt ellenőrzi. A törvény a biztosíték összegét az adott munkavállaló egy havi alapbérének összegében engedi legfeljebb meghatározni.
Ezen túlmenően a munkáltató nem rendelkezhet szabadon a biztosíték összegével, az továbbra is a munkavállaló pénze. Elkülönített számlán kell elhelyeznie és kizárólag eredeti rendeltetésének megfelelően használható fel, tehát a jogos és nem vitatott vagy elbírált kárigény kielégítésére. Ha a munkaviszony megszűnik, vagy más munkakörbe kerül a munkavállaló, akkor haladéktalanul vissza kell fizetni részére a biztosíték összegét a törvényes késedelmi kamat összegével növelten.
Fontos, hogy a biztosíték összegével csak akkor rendelkezhet a munkáltató, ha a jogosnak vélt kárigényét a munkavállaló elismerte, vagy arról jogerős döntés, határozat született. Önmagában az tehát nem elegendő, hogy a munkáltatónak jogosnak vélt kártérítési igénye keletkezett, mivel azt a munkavállaló vitathatja, az ügyet bíróságra viheti.
A kárigénynek ráadásul olyannak kell lennie, ami a pénz, értékek, áru kezelésével áll összefüggésben, egyéb kárigényeket nem lehet a biztosítékból kielégíteni. A törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a munkaviszony megszűnése esetén visszatartható lenne a biztosíték összege, ha a munkáltatónak kártérítési igénye van. A biztosítéki összeg jogtalan visszatartása miatt, hasonlóan az elmaradt munkabér érvényesítéséhez, a munkavállaló elsősorban fizetési meghagyás útján, végső soron munkaügyi peres eljárás keretében léphet fel követelését érvényesítendő.