Kártalanítás járhat a raboknak

Egy narancssárga ruhás rab hátrabilincselt keze.

A közelmúltban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) több, Magyarországot elmarasztaló ítéletet is hozott, a magyar börtönök zsúfoltsága és a nem megfelelő elhelyezési körülmények miatt. A Bíróság ítéleteiben többek között kimondta, hogy a börtönzsúfoltság megszüntetése a cél, a rabok által elszenvedett sérelmeket pedig kompenzálni kell. Ennek hatására az idei év elejétől módosult a büntetés végrehajtásáról szóló törvény. Hogy mik a vonatkozó új szabályok, az alábbi cikkünkből kiderül. 

Először is nagyon fontos azt tisztázni, hogy az EJEB az Emberi Jogok Európai Egyezményének azon pontjára alapozta a fenti döntéseit, mely kimondja, hogy senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.

A vonatkozó jogszabály módosítása okán, így kártalanítási igénnyel élhetnek a fogvatartottak az alábbi sérelmek megvalósulása esetén.

  • Jogszabályban előírt élettér biztosításának a hiánya

Ez az előírás azt jelenti, hogy minden elítéltre legalább hat köbméter légtér és egyéni elhelyezésnél legalább hat, közösen elhelyezetteknél legalább négy négyzetméter élettér jusson. Az illemhely és a mosdó által elfoglalt terület a számításnál figyelmen kívül hagyandó. Ezek a jelenleg hatályos szabályok. Fontos, hogy a kártalanítási kérelemben mindig a hivatkozott időszakban hatályos szabályokra lehet alappal hivatkozni.

  • A fentieken túl más, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülmény

Ebbe a kategóriába sorolandó különösen, ha az illemhely nincs elkülönítve, ha nem megfelelő a szellőztetés, a világítás, a fűtés, vagy a rovarirtás. Az EJEB például azt is kimondta, hogy a függönnyel elkülönített toalett sérti az emberi méltóságot.

A megfelelő szellőztetés és világítás hiánya kapcsán nincs olyan magyar jogszabály, ami konkrét előírásokat tartalmazna. Viszont a nemzetközi jogban vannak bizonyos elvárások, amelyek iránymutatóként szolgálnak. Ilyen például, hogy az ablakoknak megfelelő nagyságúaknak kell lenniük ahhoz, hogy a fogvatartottak természetes fény mellett, szemkárosodás nélkül olvasni, dolgozni tudjanak.

Ki jogosult kártalanításra, mi a kérelem előterjesztésének helye, határideje?

Kártalanításra az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott személy is jogosult lehet. Az eljárást pedig a fogvatartott, a védő vagy szabadulást követően a jogi képviselő is kezdeményezheti. Az érvényesítés határideje hat hónap, attól a naptól számítva, amelyen a fent kifejtett jogsértő körülmények megszűntek.

Mint ahogyan az a cikkből is kitűnik, a szemet-szemért elv hazánkban ma már nem alkalmazandó, az embertelen bánásmód megengedhetetlen, minden körülmények között. Így akit fogvatartottként a fenti sérelmeket kénytelen elszenvedni, kártalanítás iránti kérelmet terjeszthet elő. A határidőt minden esetben szem előtt kell tartani, hiszen a 6 hónap jogvesztéssel jár.