Karácsonyi kuponőrület

Napról napra növekszik a száma az akciós utakat, szolgáltatásokat és termékeket ajánló oldalaknak, ahol egy kupon megvásárlásával jóval a piaci ár alatt tudjuk beszerezni akár a karácsonyi ajándékot is.

Ám az internetes vásárlásnak is vannak bukatói! Vajon mivel védhetjük ki azt, hogy becsapjanak bennünket?

Ha az interneten vásárolunk, akkor közöttünk és az eladó között egy szerződés keletkezik, amelyet – jogi nyelven – távol lévők között kötött szerződésnek nevezünk, amelyre a 17/1999. Kormányrendelet szabályai az irányadóak. Az interneten történő vásárlás sajátossága, hogy nincs lehetőségünk a kívánt termék megtekintésére, kipróbálására. Ennek ellenére a legtöbb esetben a termék ellenértékét annak megérkezése előtt előre kell kifizetnünk. Amellett, hogy gyors és kényelmes az e fajta megoldás, számos hátrányos következményt rejthet magában, tehát indokolt volt, hogy a jogalkotó különös védelemben részesítse az ily módon létrejövő szerződéseket.

A jogszabály meghatározza azokat az eseteket, amikor egy szerződés távollévők között kötött szerződésnek minősül és azt a kört, amelyre a jogszabály hatálya nem terjed ki. A természeténél fogva vissza nem szolgáltatható, vagy gyorsan romlandó termékről szóló szerződés, természetesen nem lehet ilyen ügylet tárgya.

Az eladót fokozott tájékoztatási kötelezettség terheli ezekben az esetekben, köteles ugyanis információt adni a cég adatairól, a termék leglényegesebb tulajdonságairól, a fizetés, szállítás módjáról, feltételeiről illetve az elállás jogáról is. A jogszabály kötelezi továbbá az értékesítőt arra, hogy általános szerződési feltételeket tegyen közé, amelyet célszerű átolvasni, mielőtt vásárolunk.

Fontos tudni, hogy a szolgáltató köteles, a megrendeléstől számított 48 órán belül visszaigazolást küldeni a vásárló részére a vásárlás megvalósulásáról. Amennyiben két napon belül nem érkezik meg a visszaigazolás, úgy az igénybe vevő mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól.

Figyelemmel arra, hogy az internetes vásárlás fokozott kockázatot rejt magában, az ilyen szerződések jogosultjainak védelme érdekében jött létre az elállás jogintézménye. Az elállási jog alapján a jogszabály felhatalmazást ad arra, hogy a vevő egyoldalúan visszalépjen a szerződés megkötésétől. Az elállási szándékunkat, akár személyesen, szóban, telefonon, emailben, levélben, vagy faxon is előterjeszthetjük. Javasolt azonban azt írásban megtenni (tértivevényes levélben) a későbbi bizonyíthatóság érdekében. Az elállással egyidejűleg a termék visszaküldéséről is gondoskodnunk kell. A visszaküldés költségei sajnos minket terhelnek, azt nem követelhetjük vissza a későbbiekben sem. Természetesen, a vevő a terméket kipróbálhatja, a terméket a csomagolásból kibonthatja, ez nem képezheti akadályát az elállási jogunk gyakorlásának.

Az elállást nem kell megindokolnunk. Annak gyakorlására termék esetén a termék átvételétől, szolgáltatás igénybevétele esetén, a szerződéskötéstől számított nyolc munkanapon belül lehet kezdeményezni, kivéve, ha az eladó a fenti tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget. Ekkor az elállási jog gyakorlásának határideje 3 hónapra hosszabbodik meg. Az eladó köteles a fogyasztó részére haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni a vételárat.