Kötelező biztosítás nélkül

Két autó egymásnak ütközött. A két sofőr, egy férfi és egy nő veszekedik és segítséget hív telefonon.
Olykor találékonyság, más esetben belülről fakadó igazságérzet, esetleg figyelmetlenség vezeti a járműtulajdonosokat arra, hogy megspórolják a kötelező felelősségbiztosítás díját. Felmerül a kérdés, hogy milyen következményekkel jár az üzembentartóra nézve, ha mégis kárt okoznak a nem biztosított járművel?

Mindenekelőtt fontos kitérni arra, hogy a kérdésfelvetés miért jogos. Sok esetben ugyanis éppen az az oka a díjat be nem fizető, költségminimalizálásra törekvő magatartásnak, hogy a járművet nem használják, a tulajdonos/üzembentartó esetleg jogosítvánnyal sem rendelkezik, mert pl. úgy örökölte a járművet.

Ahogyan azonban mondani szokták, az élet a legváltozatosabb forgatókönyvekkel tud előállni. Elég, ha valaki heccből elköti a járművet, vagy ha olyan sürgős vészhelyzet áll elő, hogy mégis szükség van a járműre. Kockázatos „csak egy utcányira elugrani” is a kocsival, az ugyanis, hogy bekövetkezik-e a baleset, illetve milyen súlyosságú, a megtett távolsággal nincs összefüggésben.

Eleve adódik a fenti helyzetekből, hogy gyakorlatlan, sokszor jogosítvánnyal sem rendelkező személy ül a volán mögé. Mindenesetre tény, hogy éppen az ilyen szituációkból az átlagosnál gyakrabban következik be baleset, nem ritkán súlyos kimenetellel.

Sokan hallottak már a Kártalanítási Számláról, vagy lánykori nevén MABISZ-ról, a téves információk azonban alaptalan megnyugváshoz vezetnek. Tény, hogy Magyarországon is működik a Kártalanítási Számla, melynek egyik fontos funkciója éppen az ilyen esetekre vonatkozó ügyfélvédelem. Ez azt jelenti, hogy bár a járműnek nem volt kötelező felelősségbiztosítása, a károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerződéssel nem rendelkező gépjármű által okozott kárának megtérítése iránti igényét a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti. Az „is” szócskának azért van jelentősége, mert természetesen a jármű vezetője is felel a jogellenes károkozásért, de nyilván teljesítőképessége és készsége is kérdéses, nem beszélve arról az esetről, amikor a baleset során életét veszti.

Az üzembentartó azonban a Kártalanítási Számla helytállása ellenére nem dőlhet hátra. A Kártalanítási Számla kezelője ugyanis a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és – átalányösszegben is megállapítható – költsége megtérítését követelheti a biztosítási fedezettel nem rendelkező üzemben tartótól és attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó engedélye nélkül vagy a biztosítási fedezet hiányának tudatában vezette.

Ez a felelősség egyetemleges, tehát bármelyik személytől követelhető a teljes összeg. Látható tehát, hogy az üzembentartó nagyon komoly kockázatot vállal azzal, ha járműve balesettel lesz érintve, és ő nem teljesítette az e gépjármű biztosítása tekintetében őt terhelő kötelezettséget. Kártérítési igény ugyanis akkor is érvényesíthető lesz vele szemben, ha a baleset bekövetkeztéért felelősség nem terheli. A fizetendő összeg nagysága pedig a mai járművek értéke mellett egy apróbb balesetnél is hamar százezres nagyságra rúghat, személyi sérülés esetén már milliós tételt érhetnek el.

Ezen kockázathoz képest szinte elenyészik, hogy a fedezetlenség időtartamát követően úgynevezett fedezetlenségi díjat kell fizetni legfeljebb 5 évre visszamenőleg, melynek mértéke többszöröse az eredeti biztosítási díjnak.