A diszkont társaságoknál már akár olyan áron is válthatunk magunknak repülőjegyet, amennyibe egy busszal szervezett kirándulás kerülne. Ezen időszak alatt, rohamosan megnő a légi járatok késésével, törlésével összefüggő problémák száma és érezhetően több az ilyen természetű ügy, valamint jogi képviselettel összefüggő megkeresés is.
Az alaptézis szerint a hatályos 261/2004 EK rendelet értelmében, mind a járat késése, mind annak törlése miatt a légi társaság helytállni köteles. Ez alól kivételt képez az az eset, amikor vis maior (elháríthatatlan külső ok) miatt késett a járat, vagy előre nem látható, külső tényező miatt törölte a légitársaság a repülőjáratot. Ha a légitársaság bizonyítja a rendkívüli ok, körülmény fennállását, akkor mentesül a fizetési, kártérítési kötelezettség alól. Természetesen, a vis maiort a légitársaságnak kell tudnia bizonyítania, így arról is nyilatkoznia kell, hogy milyen konkrét rendkívüli körülmény állt fenn. Amennyiben ez nem igazolt, úgy a légitársaság kimenteni sem tudja magát.
A bíróság mindig az eset összes körülményére tekintettel bírálja el azt, hogy mely körülmény minősült az adott helyzetben előre nem látható, rendkívüli körülménynek. Általánosságban azonban elmondható, hogy ilyen vis maiort jelentenek a rendkívüli, nagy erejű viharok, vagy akár a vulkán kitörés is, mely utóbbira a pár évvel ezelőtti izlandi vulkán kitörése lehet szemléltető példa.
Milyen lehetőségei vannak az utasnak járattörlés esetén?
Az utas ekkor vagy kérheti a jegy árának visszatérítését, vagy a továbbszállítást, valamint az ellátás biztosítását, és végső soron – ha annak feltételei fennállnak – akkor kártalanítást. Nem követelhető azonban kártalanítás akkor, ha a járat törléséről a légitársaság az utast előre értesítette és az értesítéssel egyidejűleg olyan járatra foglaltak helyet az utas számára, amelyikkel az eredetileg tervezettel megközelítőleg azonos időben éri el úti célját.
Követelhető-e kártérítés a nagymértékű késés esetére?
E kérdésre korábban nem létezett egyértelmű válasz. Az újdonság azonban az, hogy több európai bírósági ítélet kimondta, hogy a nagyfokú, hosszú időtartamú késések esetére is megilletheti az utast a kártalanítás. Az eddigi ítéletek alapján a legalább 3 órás késés esetén már élhet az utas ezzel az igényével, de abban az esetben, ha a vis maior tényét a légitársaság bizonyítani tudja, úgy mentesülni fog a kártérítés fizetési kötelezettsége alól.
Ez a változás azonban nem érinti az utasok azon jogait, miszerint a járat legalább 2 órás késése miatt étkezésre, frissítőre, egyéb szolgáltatásra (pl. telefonhívás) tarthat igényt.