Ügyfelünk csak arról szerzett tudomást, hogy egy végrehajtó felszólítja a követelés megfizetésére, és elidegenítési tilalmat foganatosított a gépjárművére. Ügyfelünk képviseletében megkerestük a végrehajtót, és igazoltuk, hogy a tartozás korábban megfizetésre került. Ennek ellenére a végrehajtást kérő közölte, hogy nem az ő felelőssége az, hogy egy már megfizetett tartozásra végrehajtást indított. A végrehajtás költségeit szerinte Ügyfelünknek kell viselni, mert az eljárást megelőző felszólító levélre nem reagált. Holott ekkor tisztázható lett volna a követelés sorsa. Azzal nem foglalkozott a végrehajtást kérő, hogy már eleve a felszólításra is azért került sor, és azért indította meg később a végrehajtást, mert nem jó helyre könyvelte a befizetést.

Egy részletes kifogásban előadtuk, hogy amennyiben a végrehajtás elrendelése iránti kérelem benyújtásakor már nem állt fenn a tartozás, és semmilyen jogalapja nem volt a végrehajtási eljárás megindításának – mert az adós azt megelőzően önként teljesített – úgy az adóst semmilyen végrehajtási költség nem terhelheti. Egy olyan eljárás miatt, ami kifejezetten a végrehajtást kérő hibájából, nem megfelelő adminisztrációjából indult, az adóst semmilyen hátrány nem érheti. (Elég kellemetlen volt számára, hogy egy már teljesített fizetési kötelezettség miatt majdnem lefoglalták az autóját, és neki kellett bizonygatni az igazát).

Az eset igazságtalansága nem feltétlenül abban állt, hogy egy hiba miatt felesleges eljárás indult ügyfelünkkel szemben. Ugyanis ez könnyedén tisztázható lett volna, hanem abban, hogy a végrehajtást kérő nem vállalta a feleslegesen indított eljárás költségeit, és azt ügyfelünkkel akarta megfizettetni.

Végül a végrehajtó a nyilatkozatok, és az érvelésünk alapján megszüntette a végrehajtási eljárást, és a végrehajtást kérőt kötelezte a költségek megfizetésére.