A lakásbiztosítási szerződést fel kell mondani, már nem elég a díj nem fizetése

A biztosítók közötti rendkívül nagy verseny következtében gyakran történik biztosító váltás a kedvezőbb ajánlatok miatt, illetve sokan kerülnek abba a helyzetbe, hogy nem tudják tovább fizetni a biztosítási díjakat.

Érdemes tisztázni, hogy mikor, milyen formában kerülhet sor a biztosítási szerződés megszűnésére, illetve megszüntetésére. Ami bizonyos, a korábbi gyakorlattal ellentétben a lakásbiztosítási szerződést fel kell mondani, már nem elég pusztán a díj nem fizetése.

A biztosítási szerződés egy olyan szerződés, amelyben a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően bizonyos összegnek a megfizetésére, a biztosított, illetve a másik szerződő fél pedig díj fizetésére vállal kötelezettséget.

A vagyonbiztosítási szerződések mindkét fél részéről indokolás nélkül felmondhatók írásban a biztosítási évfordulóval. Az évforduló lehet a naptári évvel megegyező, azonban lehet a szerződés megkötésének dátumához igazodó is, így amennyiben a szerződő a szerződés felmondása mellett dönt, mindenképpen ellenőriznie kell a biztosítási kötvényen az évforduló időpontját.

Ez azért nagyon fontos, mert a felmondásnak az évfordulót megelőzően legalább 30 nappal meg kell érkeznie a biztosítótársasághoz.

A felmondólevél kötelező kellékei
A felmondólevélnek tartalmaznia kell szerződő nevét, születési dátumát, lakcímét, a kockázatviselés helyét, azaz, hogy melyik ingatlan a biztosított a kérdéses szerződésben, a szerződés azonosítóját (kötvényszám), az évfordulós felmondás tényét.
Amennyiben a felmondás a fenti határidőben nem érkezik meg a biztosítóhoz, vagy az nem szabályosan történik, azaz például a felmondást e-mailben küldi meg az ügyfél, azt a biztosító nem fogja elfogadni, a szerződést így nem szünteti meg, azaz a szerződőnek továbbra is fennáll majd a díjfizetési kötelezettsége.
Természetesen, abban az esetben, amennyiben az ingatlan például eladásra kerül, a továbbiakban már nem áll fenn érdeke a szerződőnek a biztosítási szerződését fenntartani. Tévedés azonban, amennyiben valaki figyelmen kívül hagyja az adásvétel tényét, és abban bízik, hogy majd nem fizeti tovább a díjakat, és megszűnik a biztosítása.

Kötelező a változást bejelenteni
A szerződőnek ugyanis kötelezettsége van a változást bejelenteni a biztosító felé, illetve igazolni kell az értékesítés tényét az adásvételi szerződés másolatának megküldésével. A biztosítási szerződés a bejelentés megtételének vagy a tulajdonjog elvesztés hónapjának utolsó napjával megszűnik.
Amennyiben az ingatlan megsemmisül, mert például egy tűzkár miatt elpusztul, az érdekmúlás szintén bekövetkezik, és a biztosítási szerződés automatikusan megszűnik. Más a helyzet a szerződő elhalálozása esetén. Ebben az esetben az örökösöknek lehetőségük van érdekmúlásra hivatkozva a szerződést felmondani, de dönthetnek úgy is, hogy a szerződést átíratják a saját nevükre, és fizetik tovább ők a biztosítási díjat, ehhez azonban meg kell várni a hagyatéki végzést.

Nem érdemes megspórolni a szerződés felmondását
Tapasztalataink szerint azonban nagyon sok ember a szerződés felmondása helyett inkább úgy dönt, hogy nem fizeti be a szerződés díját, és várja, hogy a biztosító díj nemfizetéssel szüntesse meg a lakásbiztosítási szerződését. Régebben ez egy működőképes módszer volt, mert a legtöbb biztosító úgymond kiengedte az ügyfeleit a szerződésből, anélkül, hogy bármilyen jogi lépést tett volna a díjak beszedése érdekében, a gyakorlat azonban mára megváltozott.
A díj megfizetésének elmaradása esetén a biztosítás nem kerül azonnal automatikusan törlésre. A polgári jog szabályai alapján a biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Ez azt jelenti, hogy a díjfizetés esedékességét követő 30. nap elteltéig a biztosítás még él, így a fizetési kötelezettség is fennáll.
A biztosító a respiró idő alatt várja a biztosítási díj megfizetését, és életben tarja a szerződést. Ez a türelmi idő a biztosítótársaságoktól függően jellemzően 60 nap, de valahol akár 90 nap is lehet. Hogy pontosan mennyi ideig várja a díjat a biztosító, azt a szerződési feltételek ellenőrzése alapján lehet megállapítani. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.

A biztosítónak van jogi lehetősége
A biztosítótársaságnak tehát akár jogi úton is lehetősége van fellépni a díjat nem rendező ügyfeleivel szemben, amely jelenthet fizetési meghagyásos eljárást, de a gyakoribb, hogy behajtó cégektől érkeznek felszólító levelek, esetleg rövid szöveges üzenetek, és kérik a díjfizetést. Fizetés előtt azonban mindenképpen érdemes ellenőrizni, hogy a követelt összeg megállapítása során a biztosító fenti szabályok figyelembevételével járt-e el.
Több olyan esettel találkoztunk ugyanis a közelmúltban, amikor a biztosító 3 havi díjat kért az ügyfelétől megfizetni, azonban sem a respiró idő szerződési feltételekben történő meghosszabbítását, sem a felszólító levél 30 napon belüli megküldését igazolni nem tudták, így csak az esedékességtől számított 30. napig terjedő díjra voltak jogosultak. Egy alapos ellenőrzéssel tehát akár több havi díjat is meg lehet spórolni, a legbiztosabb azonban az, hogy ha meg kívánjuk szüntetni a biztosítási szerződést, inkább a felmondási jogunkkal éljünk.