Talán a legfontosabb módosítás, a közös költség tartozással és hátralékkal van összefüggésben. A korábbi szabályozás értelmében a társasház a hat hónapot elérő, vagy meghaladó közös költség-tartozás miatt, a hátralékos tulajdonostárssal szemben, a tulajdonába tartozó ingatlanra jelzálogjog bejegyzését eszközölhette. Ez két módon történhet: vagy a társasházi alapító okirat eleve rendelkezett erről a lehetőségről, vagy nem. Amennyiben nem, úgy a közgyűlésnek az érintett tulajdonostársakkal szemben külön, közgyűlési határozatot kell hoznia. Az újítás a hátralék felhalmozásának idejével van összefüggésben, ugyanis a korábbi szabályokhoz képest ez a határidő a felére lecsökkent. Ezért ma már elegendő 3 havi közös költség hátralék ahhoz, hogy a nem fizető tulajdonostárs ingatlanára a jelzálogjog bejegyzését kérje a társasház. Természetesen a jelzálogjog a tartozás és járulékai összegének erejéig jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.
A törvény értelmében a jelzálogjog bejegyzésének elrendelése három hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető, így a hátralék halmozódik, és ezt további jelzálogjoggal biztosítható.
Az újdonság a közgyűlés kötelező összehívásának szabályaiban is megjelenik. Ennek értelmében kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak írásban kérték. Ekkor a kérelemben a napirendi pontokat, az összehívás okát és a közgyűlési határozatra tett javaslatot meg kell jelölni. Ha ezek a kérelemben nem szerepelhetnek, úgy az a közgyűlés összehívását is akadályozhatja. Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság hívja össze. Ha ez utóbbi sem történik meg, akkor a tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult a közgyűlést összehívni.
Remélem, hogy a tavaszi közgyűlési idényben sikerült a főbb társasházi változásokra felhívni a figyelmet.