A korábban hatályos polgári perrendtartás ugyanis hosszabb ideig, úgynevezett kötelező egyeztetést írt elő a gazdasági társaságok közötti vagyonjogi vitákra.A régmúlt szabályozása alapján ugyanis mielőtt a perlésre került volna sor, az igényt érvényesítő gazdálkodó szervezetnek igazolnia kellett, hogy a számlakövetelése lejárt (ez természetesen most is így van), valamint azt, hogy a kötelező egyeztetést előíró lépéseket megtette az ellenérdekű féllel szemben. Ez azt jelentette, hogy a felperesnek dokumentációval, azaz tipikusan felszólító levéllel és tértivevénnyel kellett azt bizonyítania a bíróság irányába, hogy követelése megtérítésére az ellenérdekű felet írásban felszólította, és a teljesítésre 15 napos határidőt biztosított. Amennyiben ez a határidő eredménytelenül telt el, ekkor volt arra lehetősége az igényt érvényesítőnek, hogy a kereseti követelését a bíróság elé terjessze.Ez a kötelező egyeztetés azonban sok esetben a gyors peresítést, igényérvényesítést inkább akadályozta, és a gyakorlat alapján pusztán formai eljárássá üresedett, mely nem szolgálta az igényérvényesítő érdekét, így mindössze pusztán adminisztrációs funkciót töltött be, és többletmunkát jelentett. Ezt felismerve, a jogalkotó törölte a kötelező egyeztetés intézményét a gazdálkodó szervezetek követelései kapcsán, így ma már nem szükségszerű feltétel a kereset benyújtásához.Figyelemmel arra, hogy sok esetben a peres eljárás hosszabb időt is igénybe vesz, valamint költséget jelent az igényérvényesítő terhére, a fenti szabályozás ellenére van, hogy a peren kívüli egyeztetés hozza meg az eredményt, így többször előfordul, hogy jogi képviselő közbenjárására már peren kívüli felszólítás eredményre vezet. A lehetőséget így javasoljuk kihasználni, és a polgári peres eljárást, mint végső megoldást válasszák.Dr. Burján Zsuzsanna