Kezdőlapra ugrás
  • Főoldal
  • Jogvédelem
  • Magunkról
    • A D.A.S. csoport
    • A D.A.S. csoport története
    • A D.A.S. csoport története évszámokban
    • Panaszkezelés
    • Belső védelmi vonalak működése
    • Fizetőképességi jelentés (SFCR)
    • Éves beszámolók
    • Fogalomtár
    • Tájékoztatás örökösök részére
  • Karrier
    • JogSzerviz Értékesítési Menedzser
  • Média
  • Kiadványok
    • Jogi kalauz árvíz esetén
    • Szórólap
    • Jogtárs – hírújság a D.A.S. ügyfeleinek
  • Kapcsolat
    • Érdeklődés
    • Benyújtandó dokumentumok listája
    • Hogyan kapok tájékoztatást folyamatban lévő ügyemben?
    • Hogyan kapok tanácsot írásban?
    • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
    • Leendő ügyfeleinknek: munkatársaink megyénként
    • Mi történik a szolgáltatási igénybejelentésem beérkezése után?
    • Parkolási információk

Olvasási beállítások

Az alapbeállítástól eltérő beállítást sütiben tároljuk.

Színséma:
Betűtípus:
Betűméret:
Sortávolság:
Betűk közti távolság:
Bekezdések közti távolság:
Szavak közti távolság:
Elválasztás:
Animáció:
Link megjelenés:
Link megnyitása:
  • Szolgáltatások
  • Jogi esetek és hírek
  • Ügyféltér
  • Koronavírus – Elérhetőségeink
Ön itt áll:
  • Kezdőlap
  • Jogi esetek és hírek
  • Munkajog
  • Indokolás alól felmentve?

Indokolás alól felmentve?

2010. július 15.

2010. június 21-én fogadta el az Országgyűlés a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. számú törvényt, mely jelentős változásokat hozott a közszolgák életében.

Hazánkban 1992. óta – a szolgálati jogviszonyt nem tekintve – háromféle jogviszonyban lehetett valaki foglalkoztatott: munkajogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban és köztisztviselői jogviszonyban. Utóbbit a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény ki szerette volna emelni a többi foglalkoztatási forma közül azzal, hogy életpálya modellt kínált a köztisztviselők részére, valamint foglalkoztatási biztonságot is, elsősorban úgy, hogy köztisztviselőnek rendkívül nehéz volt felmondani (a törvény szóhasználatával felmenteni).

Ez a három kategória egészült most ki a kormánytisztviselőkkel. A kormánytisztviselőkre továbbra is vonatkozik a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, de csak azokban a kérdésekben, melyeket nem szabályoz az új törvény. Kormánytisztviselői jogviszonynak számít:
a Miniszterelnökség, a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok,
a kormányhivatalok és a központi hivatalok területi, helyi szerve, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetésvégrehajtás és a katasztrófavédelem szervei, valamint
a Nemzeti Hírközlési Hatóság
a minisztérium és a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárai és helyettes államtitkárai foglalkoztatási jogviszonya.
Az új jogszabállyal kapcsolatban a legnagyobb vihart minden bizonnyal a jogviszony megszüntetéséről szóló rész kavarta. A törvény 8. §-a szerint a kormánytisztviselői jogviszonyt a munkáltató indokolás nélkül megszüntetheti két hónap felmentési idővel.

Látható tehát, hogy az új törvény gyökeresen szakított a korábbi foglalkoztatási biztonsággal, olyannyira, hogy jelen állás szerint a munkáltató könnyebben el tud küldeni egy kormánytisztviselőt, mint egy, a Munka Törvénykönyve (Mt.) hatálya alá tartozó munkavállalót (mivel az Mt. indokolási kötelezettséget ír elő felmondás esetére). Jogi szempontból ez azért jelentős, mert az Mt. szerint a felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Ezen felül az indoknak relevánsnak és valósnak is kell lennie. Jogorvoslat során így a munkavállaló a nem megfelelő indokolásra hivatkozva pert indíthatott a munkáltatójával szemben, a kormánytisztviselő jogorvoslati lehetőségei azonban lényegesen beszűkültek, mivel egyáltalán nincs is indokolás, melyről a bíróság dönthetne.

Fontos leszögezni, hogy továbbra sem küldhetik el bármelyik közszolgát, a felmentéssel szemben – a Munka Törvénykönyvéhez hasonlóan – vannak, akik védettséget élveznek (pl. a terhes nők), illetve a felmentés nem lehet visszaélésszerű a munkáltató részéről. Utóbbi esetben persze kérdéses, hogy a kormánytisztviselő tudja-e bizonyítani, hogy a felmentés gyakorlása nem volt rendeltetésszerű.

Hogy a törvény fenti rendelkezési nagy port vertek fel, az is jelzi, hogy június 21-én már másodszorra fogadták el a jogszabályt, mivel első alkalommal Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszadobta azt a parlamentnek. A köztársasági elnök azzal érvelt, hogy a törvényjavaslat ellentétes hazánk Európai Unió jogából eredő kötelezettségeivel, valamint célja elérésére nem alkalmas, és veszélyezteti a közigazgatás hosszú távú, stabil, magas szintű működését.

Sólyom László egyébként azért nem élt azzal a lehetőséggel, hogy az Alkotmánybíróság előzetes normakontroll keretében döntsön a jogszabályról, mert – mint írta – az Alkotmánybíróság gyakorlata nem egységes az indokolási kötelezettség kérdésében. Az Alkotmánybíróság szerint ugyanis az indokolási kötelezettsége senkinek sem az Alkotmányon alapuló joga. Másrészt kimondta az Alkotmánybíróság azt is, hogy nem kívánatos, ha a közszolgálati jogviszonyt a munkáltató minden törvényi korlátozás nélkül – a munkáltató jogkör gyakorlójának szabad és korlátlan döntési jogkörében – lehetne megszüntetni.

Nem lehet elhallgatni ugyanakkor azt sem, hogy a legtöbb szakértő véleménye szerint hazánkban a közigazgatásban többen dolgoznak az indokoltnál (bár a Kormány egyelőre kifejezetten nem nyilatkozott úgy, hogy leépítéseket tervezne), amely problémát hatékonyan lehetne megoldani az új jogszabály keretei között. 
Nem működött továbbá megfelelően a közszolgálati munkavégzés szabályozásának 1992-es rendszere: az eredeti elképzelés, mely szerint a szigorúbb foglalkoztatási feltételekért cserébe a köztisztviselők nagyobb biztonságot, kiszámítható életpályát, világos feltételek alapján meghatározható bérezést kapnak, ellentmondásossá vált, illetve talán sohasem alakult ki igazán. Mindezek miatt indokolt volt bizonyos változás. Hogy alkotmányossági szempontból megfelelően történt-e, azt végső soron mégis a taláros testület fogja eldönteni, mivel az új törvényt máris megtámadták az Alkotmánybíróságon.

Bejegyzés adatai

  • Szerző: dr. Lukács Botond
  • Kategóriák: Munkajog, Munkaszerződés, Polgári törvénykönyv, Szerződésjog
  • Címkék: jogvédelem, munka, munkaszünet, munkavállaló

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2010. július 15. ( 13 éve )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!

Megosztás
Előző bejegyzés Munkahelyi balesetek
Következő bejegyzés Következményeket von maga után az indokolatlan iskolai hiányzás

Rendkívüli közlemény

Tisztelt Ügyfelünk, Tisztelt Érdeklődő! Tájékoztatjuk, hogy 2023.07.25. napjától az alábbi elérhetőségen érik el új ügyfélportálunkat: ugyfelportal.das.hu Részletes tájékoztatást a portál működéséről ezen a linken talál: https://das.hu/ugyfelter/ Amennyiben a megadott oldalon nem találja a keresett információt, kérem hívja ügyfélszolgálatunkat a +36-1/486-36-00-as telefonszámon vagy írjon e-mailt az info@das.hu címre. Üdvözlettel, D.A.S. Jogvédelem

Főbb kategóriák

  • Esettanulmányok
  • Szakmai cikkek
  • Közlekedés
    • Casco
    • Kerékpáros közlekedés
    • Kötelező biztosítás
    • Közlekedési balesetek
    • Közlekedési szabálysértés
    • Parkolás
    • Tömegközlekedés
    • Útdíj
  • Munkajog
    • Alkalmi munka
    • Diákmunka
    • Felmondás
    • Munkabér
    • Munkaszerződés
    • Szabadság
  • Társadalombiztosítás
    • Családi pótlék
    • Gyes, tgyás, gyed
    • Nyugdíj
    • Táppénz
  • Utazás
    • Külföldi utazás
    • Üdülési jog
    • Utasbiztosítás
  • Oktatás
    • Iskolakezdés
  • Ingatlan
    • Adásvétel
    • Lakóközösség
  • Fogyasztóvédelem
    • Garancia
    • Hibás teljesítés
    • Szavatosság
    • Telefon
  • Polgári törvénykönyv
    • Családjog
    • Kártérítés
    • Szerződésjog
  • Bank & biztosítás
    • Diákhitel
    • Életbiztosítás
    • Hitel
    • Lakásbiztosítás
  • Adózás
    • Adóbevallás
    • Illetékfizetés

Vélemények

Vélemények

Egy női kéz tollal a kezében egy papírt tart, egy laptop előtt.

Esettanulmányok

Ügyfelünk laptopja több alkalommal is meghibásodott ugyanabból az okból.

A teljes történet

Ügyfélfogadás

Ügyfélfogadás előzetes bejelentkezés alapján.   Szerda: 8-20 óráig
Azonnali segítségkérés esetén Ügyfeleink telefonon a nap 24 órájában vehetik igénybe szolgáltatásunkat a +36-1-486-36-06-os telefonszámon. A D.A.S. Panaszkezelési szabályzata

Személyes ügyfélfogadás

Az Ön bizalma Társaságunk és szolgáltatásaink iránt rendkívül megtisztelő számunkra.
Továbbra is célunk, hogy jogi kérdését legjobb szakmai tudásunkkal felvértezve a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megoldjuk.
Azért, hogy félfogadási időben az Ön várakozási idejét a legminimálisabbra tudjuk csökkenteni, kérjük, egyeztessen munkatársainkkal időpontot a 06-1/486-3600-ás központi telefonszámunkon, vagy ha Ön ügyfelünk, foglaljon időpontot.
Továbbá felhívjuk figyelmét arra, hogy személyes jogi tanácsadás igénybevétele csak félfogadási időben lehetséges
(szerda: 08.00 - 20:00).

A D.A.S. a legintelligensebbek között!

Pénzügyi Navigátor

Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyi Navigátor logó

10 tipp a könyvelőváltáshoz

D.A.S Könyvelés - Vállalkozói szemléletű könyvelőiroda

Hírlevél feliratkozás

Sikeres Feliratkozás

Sikeresen feliratkozott. Most egy automatikus visszaigazoló levelet küldünk. Ha nem érkezett meg, kérjük, ellenőrizze a levélszemét mappát. Ha ott sem találja, akkor próbálja meg még egyszer a feliratkozást, és kérjük, ellenőrizze e-mail címét.

Kapcsolat

  • +36 1 486 3600
  • Kérjen visszahívást!
  • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
  • E-mail: info@das.hu
  • Ügyféltér

Facebook

Közösségi oldalak

  • Mondja el véleményét a Facebookon!
  • Nézze meg jogi tanácsainkat Youtube-csatornánkon!
  • © D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt., 2017
  • Cím: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.
  • Postacím: 1428 Budapest, Pf. 9
  • Telefon: +36 1 486-3600
  • Fax: +36 1 486-3601
  • Email: info@das.hu
  • Adatvédelem
  • Honlaptérkép