I.rész Az előzmények

Igen régóta ismeri a magyar jog is, a fizetési meghagyásos eljárást, mely ugyanakkor az Európai Unión belül is elterjedt. Ez egy úgynevezett nemperes eljárás. A fizetési meghagyásos eljárás lényege abban áll, hogy a vagyonjogi, tehát pénzbeli követelések vonatkozásában részben tehermentesítse a bíróságokat, részben pedig lehetővé tegye a követelés jogosultja számára azt, hogy egy gyorsabb, adminisztratív jellegű eljárásban jusson hozzá a követeléséhez. Ekként a speciális szabályokat a fizetési meghagyásos eljárásokra külön törvény állapítja meg, mely irányadó mind a jogosult, mind pedig a kötelezett számára.

Mikor kötelező a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezése?

A jelenleg hatályos rendelkezések alapján fizetési meghagyásos eljárást azokban a vagyonjogi követelések esetében kötelező kezdeményezni, melyekben a követelés a 3.000.000,- Ft-ot nem haladja meg. Ez azt jelenti, hogy az ilyen típusú és összegű követelések kapcsán közvetlenül, bíróság előtt polgári peres eljárást kezdeményezni nem lehetséges. Ugyanakkor lényeges szabály az is, hogy a 3.00.000,- Ft feletti követelések esetén viszont a jogosult szabadon döntheti el, hogy első lépésként ezt az eljárást indítja meg, vagy közvetlenül bírósághoz fordul-e?

Hol kezdeményezhető ez az eljárás?

A fizetési meghagyásos eljárás közjegyző előtt folyik. Korábban kizárólag papír alapon lehetett előterjeszteni e kérelmet. Ugyanakkor ma már mindez egy elektronikus rendszerben működik. A rendszert a Magyar Országos Közjegyzői Kamara üzemelteti. A jogi képviselővel eljáró természetes személy, illetve a gazdálkodó szervezetek kizárólag elektronikus úton terjesztheti, nyújthatják be a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet és tehetik meg a nyilatkozataikat. Általában azonban a jogi képviselő által nem képviselt fél, természetes személy a beadványát bármelyik közjegyzőnél szóban is vagy papír alapon is előterjesztheti. A törvény ez alól a kivételi eseteket meghatározza.

Bármelyik módon terjeszti elő a kérelmét a jogosult, egy nyomtatványt szükséges kitöltenie. Ez a nyomtatvány – a teljesség igénye nélkül- tartalmazza a jogosult, a kötelezett adatait, azt, hogy milyen jogcím alapján, mekkora tőke, illetve kamatkövetelést igényel a jogosult. Fel kell tüntetni a perré alakulás szempontjából illetékes bíróságot is. Lényeges, hogy e kérelemhez nem kell okirati bizonyítékokat csatolni (néhány, például a költségmentesség esetét kivéve), elegendő azokra hivatkozni. Mivel ez egy egyszerűsített eljárás, ezért ebből az is következik, hogy az eljáró közjegyző nem dönt és nem is dönthet jogkérdésben. Ezalatt azt értem, hogy míg a bíróság bizonyítási eljárást folytat le, addig a közjegyző ilyet nem tesz.

A kérelem benyújtásával együtt a jogosultnak eljárási díjat kell fizetnie. Ennek összegét az jogszabály határozza meg. Eszerint, az eljárás költsége a tőkekövetelés 3%-a, de minimum 8.000,- Ft, maximum 300.000,- Ft. Ha az eljárás perré alakul, akkor a kérelem előterjesztésekor megfizetett díjat lehetőség van a polgári peres eljárás illetékébe beszámítani. Erre természetesen utalni kell a keresetlevél benyújtásakor.