II. Rész
Folytatva korábban megkezdett cikkünket, immáron, az előzményeket követően a fizetési meghagyásos eljárás részletes szabályairól adunk ismertetőt. Ezek az alábbiak:
Maga az eljárás menete, zanzásítva
Nagyon a részletszabályok ismertetésével nem szeretném az olvasót sem untatni, de elég annyit tudni, hogy megvannak azok a formai és tartalmi követelményei a fizetési meghagyás beküldésének, melyet az eljáró közjegyző megvizsgál. Ha valamilyen olyan hiányosságról van szó, mely nem eredményezi egyből a fizetési meghagyás iránti kérelem visszautasítását, akkor az eljáró közjegyző hiánypótlásra hívja fel az érintettet. Ha ennek eleget tesz a hiánypótlásra kötelezett, akkor a közjegyző kibocsátja a fizetési meghagyást, ellenkező esetben könnyen visszautasíthatja.
Ha a fizetési meghagyással minden rendben van, akkor a közjegyző általában a kötelezett részére – hivatalos postai küldeményként – postázza a fizetési meghagyást. Ha a hivatalos postai küldeményt a kötelezett címzett átveszi, akkor itt egy lényeges határidőre kell figyelemre lenni. Eszerint, a kötelezettnek 15 naptári napja van arra, hogyha vitatja a fizetési meghagyásban foglaltakat, akkor azzal szemben ellentmondással éljen. Ebbe a határidőbe beleszámítandóak mind a munkanapok, mind a hétvége, mind pedig a munkaszüneti napok is. Ha ezt a határidőt a kötelezett elmulasztja, akkor sajnos már teljesen mindegy, hogy a követelést vitatja-e vagy sem, hogy az megalapozott-e vele szemben vagy sem, sajnos a fizetési meghagyás vele szemben jogerőssé és végrehajthatóvá válik. És ezen a ponton fontos, hogy kitérjünk még egy lényeges kérdéskörre, ez pedig a kézbesítés.
Mi az a kézbesítési fikció?
Sajnos a gyakorlatban sok olyan esettel találkozunk, amikor a kötelezett nem veszi át a hivatalos iratot, tehát vagy megtagadja annak az átvételét, vagy nem kereste jelzéssel érkezik vissza a közjegyző számára. Ez a hiedelmekkel ellentétben nem teszi vitathatóvá a követelést, nem szűnik meg az által, hogy a kötelezett nem veszi át, hanem beáll egy úgynevezett kézbesítési fikció. Ez azt jelenti, hogy a második kézbesítési kísérletet követő 5. napon a hivatalos küldemény kézbesítettnek tekintendő, ha a küldeményt a címzett nem kereste. És a számára nyitvaálló ellenmondási határidő, azaz a fenti 15 napot is ezen időponttól kell számolni. Ha ez az idő eredménytelen, akkor – immáron a kézbesítési fikció alapján – jogerőssé és végrehajthatóvá válik a fizetési meghagyás. Ha azonban valaki, aki saját önhibáján kívül nem volt abban a helyzetben, hogy átvegye a hivatalos postai küldemény, lehetősége van arra, hogy kézbesítési kifogással éljen a közjegyzőnél. Erre különösen akkor van lehetőség, ha ezt az érintett a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kezdeményezi, egyúttal, ha igazolható az, hogy a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy valóban önhibáján kívül nem volt módja átvenni. Ez utóbbi esetre lehet példa, ha valaki hosszabb ideig külföldön tartózkodott, vagy kórházban fekvőbetegellátásban részesült. Ha e kérelemnek helytad a közjegyző, akkor az ezzel együtt előterjesztett ellenmondás folytán tovább folytatódhat az eljárás.
Mi következik az ellentmondást követően?
Ha a kötelezett határidőben, a megfelelő formában ellentmondott a fizetési meghagyásban foglaltaknak, akkor a jogosult térfelén „pattog tovább a labda”. Ebben az esetben a közjegyző megállapítja a perré alakulást és az erről szóló végzést megküldi a jogosult számára. Ennek kézbesítését követő 15 naptári napon belül kell a jogosultnak az illetékes bíróságra is benyújtania a keresetlevelet, valamint itt kell csatolnia a bizonyítékait és lerónia az eljárási illetéket is. A sikeresen előterjesztett kereset alapján pedig a továbbiakban a bíróság vizsgálja a jogvitát.