Hogyan, mikor és milyen ellátásra lehet jogosult egy anya?

Egy anyuka két keze közé fogja kisbabája kezét.

A gyermekvállalás napjainkban nagyon nagy felelősséggel jár. Természetesen azonban az anyákat különböző ellátások illetik meg arra az időre, amig a gyermeknevelés miatt kiesnek a munka világából. Amint arra a címből is következtetni lehet, egy hosszabb lélegzetvételű témáról írunk, amelynek terjedelme előreláthatólag meghaladja e cikk terjedelmét, ezért javasoljuk olvasóinknak, hogy kísérjék figyelemmel cikksorozatunkat.

Az ellátások igénybevételének időbeli sorrendje alapján először a csecsemőgondozási díjra, vagy más néven CSED-re vonatkozó szabályozást ismertetjük. A Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. Ez egy lehetőség, ami azt jeleni, hogy nem köteles a nő a teljes időtartamot igénybe venni, csak két hetet. A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette és az előírás szerint úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény előírása alapján csecsemőgondozási díjra az jogosult, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és
–  a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy
– a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.
– annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától,
– a családbafogadó gyámnak jár, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától
–  a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák
– a csecsemőt gondozó vér szerinti apának akkor is jár, ha a szülő nő meghal
–  annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák,
–  annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal,
–  annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe.

A csecsemőgondozási díj tehát a szülési szabadság idejére jár. A jogosultság kezdőnapja a szülés várható időpontját megelőző négy hét bármely napja lehet, de legkésőbb a szülés napja. Az ellátás a gyermek születését követő 168. napig jár és összege megegyezik a naptári napi jövedelem 70%-ával.

A csecsemőgondozási díjat külön erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell megigényelni és a munkáltatónál kell előterjeszteni. Amennyiben esetleg a várandós munkavállaló munkahelye jogutód nélkül megszűnik, a kérelmet a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál tudja előterjeszteni.

A csecsemőgondozási díjra való jogosultság időtartamának lejártát követően a várandós nők a gyermekgondozási díj igénylésére lesznek jogosultak. Ezen ellátás igénybevételének feltételeire és időtartamára vonatkozó rendelkezéseket következő cikkünkben ismertetjük.