Totálkár esetén pedig az a cél, hogy a biztosítótól mielőbb megkapjuk a gépjármű kárkori és roncsértéke különbözetét

Kárrendezéskor sajnos sok esetben meg kell küzdenünk a biztosítási ügyintézés útvesztőivel, ami legyünk őszinték, nem kevés időt és türelmet igényel a "vétlen" károsult részéről. A 2010. január 1-jétől érvényben lévő kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény hozzányúlt a határidők kérdéséhez is, remélhetőleg némileg javítva ezzel a korábbi helyzeten.

A káresemény bejelentése

A hatályos törvény alapján a baleset károsultjának a káreseményt annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kell bejelentenie a károkozó jármű kötelező felelősségbiztosítójának. A károkozó is köteles írásban jelezni a káreseményt a saját kötelező felelősségbiztosítójánál, méghozzá a káreseménytől számított 5 munkanapon belül. A kár bejelentését követően a biztosító az adott ügyhöz kapcsolódóan egy ún. káraktát nyit, ezt követően kerül sor a kárigény jogos mértékének meghatározására. Ennek során a biztosító figyelembe veszi többek között a baleset rendelkezésre álló adatait, a károkozó felelősségre vonatkozó nyilatkozatát, a kárszakértő jegyzőkönyvét, a számlát vagy kalkulációt stb.

Kárfelvétel és kárigény befogadása

A káresemény biztosítóhoz történő bejelentését követően egy pár napon belül a biztosító kárszakértőjével találkozunk, aki felméri és ún. kárfelvételi jegyzőkönyvbe foglalja a gépjármű sérüléseit. Arról a törvény sajnos nem tartalmaz rendelkezést, hogy hány napon belül kell a biztosítónak sort keríteni a kárfelvételre. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) azonban ajánlást tett közzé, amelyben azt javasolja a biztosítók részére, hogy a kárigény befogadásáról szóló döntést követően három munkanapon belül tegyék lehetővé a kár felvételét. A PSZÁF szerint javasolt továbbá, hogy a biztosítók a kárigény befogadásáról szóló döntést követő tíz munkanapon belül érdemben megvizsgálják a kárbejelentés teljes dokumentációját, és amennyiben szükséges, ez időn belül hiánypótlásra hívják fel a káresemény valamennyi érintettjét:

A kárrendezéshez a biztosítónak több dokumentumra is szüksége van. A törvény sajnos nem tartalmaz tételes felsorolást erre vonatkozóan. A teljesség igénye nélkül ezek a következők:

• az európai baleseti bejelentő lap (kék-sárga), melyet a baleset helyszínén töltöttünk ki,
• helyszíni jegyzőkönyv (amennyiben készült),
• a gépjárművet vezető személy vezetői engedélyének, személyi igazolványának és lakcímkártyájának másolata,
• a balesettel érintett gépjármű forgalmi engedélyének másolata

Mikor érkezik érdemi válasz?

Az iratok benyújtását követően azonban sajnos sok esetben azzal kell a károsultaknak szembesülniük, hogy noha minden irat benyújtásra került, a biztosítótól mégsem érkezik (érdeminek tekinthető) válasz. A korábbi (2010. január 1. előtti) szabályozás szerint három hónapon belül kellett megkapnia a a károsultnak a kellően megindokolt választ. A hatályos törvény már módosított a fenti rendelkezésen oly módon, hogy a biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított 3 hónapon belül a károsult részére:

• kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni (azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a biztosító a vonatkozó rendelkezések alapján összegszerűen megállapította) vagy
• indokolással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre (azokban az esetekben, amikor a biztosító a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg).

A fenti rendelkezésekkel remélhetőleg sikerül elérni, hogy a biztosítási ügyintézés gyorsuljon és a károsultak kárügye mielőbb, és megnyugtatóan rendeződjön.