Az új szabályok számos területet szigorítanak.A legfontosabb változás az úgynevezett három csapás bevezetése. Az, aki erőszakos bűncselekmény miatt korábban már kétszer volt büntetve, különös visszaesőnek minősül. Az ilyen személlyel szemben a büntetési tétel felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben a jövőben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Hasonló a helyzet, ha valaki egyszerre követ el legalább három személy elleni erőszakos bűncselekményt, akkor a legsúlyosabb bűncselekmény miatt kiszabható szabadságvesztés kétszeresét kell kiszabni, de ha életfogytig terjedő a büntetési tétel, akkor a vádlottat életfogytigra kell ítélni.A módosítás ezen kívül visszaállította a középmértékes büntetést, ami szerint határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó. A középmértéket akként kell megállapítani, hogy a büntetési tétel alsó határához a felső és az alsó határ közötti különbözet felét kell hozzáadni.Továbbá szigorúbb szankciókat rendelt el azok tekintetében, akik tanárokkal szemben követnek el erőszakos bűncselekményeket. Az új szabályok a nemzetiszocialista mellett a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is büntetik.
Kihirdették a Btk. módosítását

Sólyom László köztársasági elnök úr aláírta a Büntető Törvénykönyvet (Btk-t) szigorító törvénymódosítást. A jogszabály már meg is jelent a magyar közlöny szerdai számában.