Használtautó-vásárlás lépésről lépésre 1

Autóvásárlás esetén számtalan dologra kell figyelni, különösen használt gépjármű vásárlásakor, amely még több kockázatot rejt magában, mint egy új gépkocsi megvétele. Az alábbiakban lépésről lépésre összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, melyeket két részben osztunk meg lapunk olvasóival.

1. Információgyűjtés

Használt autó vásárlása előtt legfontosabb teendő a megfelelő információk beszerzése arról, hogy milyen autót, hol, milyen feltételekkel kínálnak eladásra. Napjainkban számtalan helyen tájékozódhatunk.

  • Egyik segítő eszközünk a nyomtatott sajtó. Találunk hirdetéseket a különböző országos és helyi lapokban, valamint a kifejezetten használt autók értékesítésére létrehozott újságokban is.
  • A leginkább naprakész adatok, és a legszélesebb választék az internet térhódításával a világhálón található. A legfontosabb paraméterek alapján – így a gépjármű márkája, típusa, évjárata, műszaki jellemzők és felszereltség, ár, meghajtás – a keresőprogramok segítségével pillanatok alatt előttünk van a rendelkezésre álló kínálatból az elképzeléseinknek leginkább megfelelő jármű.
  • Fentieken túl a márkakereskedések, illetve a használt gépjárművek értékesítésével foglalkozó kereskedések is segítségünkre lehetnek a keresésnél.

 
2. Átvizsgálás

Használt gépjármű vásárlás esetén a későbbi kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében célszerű a gépkocsit szakemberrel (megbízható szerelő, vagy egy szakszerviz) átnézetni. Az egyik igen nagy veszélyforrás ugyanis a legtöbb ember számára ránézésre észre nem vehető hiba. Gyakran előfordul sajnos, hogy a gépkocsinak rejtett hibája van, pl. motorhiba, vagy a kilométeróra nem a ténylegesen megtett kilométerek számát mutatja. Az autó műszaki állapotának ellenőrzésére szolgál a próbaút is. A próbaútra is érdemes hozzáértő személyt magunkkal vinni.

 
3. Adásvételi szerződés

A hatályos jogszabályok szerint a gépjármű-vásárlás érvényességéhez szükséges, hogy a felek írásban adásvételi szerződést kössenek. A gépjármű tulajdonjog-változása bejelentésénél a vevőnek az eredeti adásvételi szerződést be kell mutatni. Az írásba foglaláson túl ügyvédi ellenjegyzésre nincs szükség. Amennyiben a gépkocsinak az eladó által jelzett hibája van, ezt mindenképpen pontosan meg kell határozni az adásvételi szerződésben: pl. sérült a jobb első sárvédő, amelyet kikalapáltak, majd újrafényeztek. Nem elegendő annyit leírni, hogy: "Az eladó a vevőt a gépkocsi hibáiról tájékoztatta." Ez a későbbi esetleges jogvitában döntő jelentőséggel bírhat. Ezzel ugyanis az eladó eleget tesz a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségének, és ezekért a hibákért nem tartozik szavatosi felelősséggel. A vevő pedig csak a fel nem sorolt hibák esetén fordulhat az eladóval szemben szavatosi igénnyel. Gépjármű adásvétele esetén a jármű tulajdonjoga az eladóról átszáll a vevőre. Az eladó kötelezettsége, hogy a jármű tulajdonjogát a vevőre átruházza, és részére a gépjárművet átadja, tehát birtokába adja. A vevő köteles a kialkudott vételárat kifizetni, és a járművet az eladótól átvenni. Az eladó az adásvétel megkötése során köteles a vevőnek a forgalmi engedélyt, a törzskönyvet, a járműkísérő lapot átadni. Amennyiben az előzetes eredetiségvizsgálatot az eladó végeztette el, az erről szóló hatósági határozatot is köteles a vevőnek átadni.

Az adásvételi szerződés kötelező tartalmi elemei:
– a gépjármű azonosító adatai (rendszám, motorszám, alvázszám),
– a felek adatai (név, anyja neve, születési hely és idő, személyi igazolvány száma, lakcím),
– vételár,
– tulajdonátruházási szándék,
– és fentieken túl az adásvételt érintő legfontosabb tények, körülmények.

Az eladó lényeges kötelezettsége a tájékoztatási kötelezettség, miszerint köteles a vevőt a jármű lényeges tulajdonságairól, és a járművel kapcsolatos fontos követelményekről tájékoztatni. Az eladó ún. szavatossággal tartozik a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességért (jogszavatosság). Ha a járműnek valamilyen hibája van, az adásvétel pillanatában nem felel meg a jogszabályban ill. a szerződésben meghatározott feltételeknek, a vevő szintén igényérvényesítésre jogosult (kellékszavatosság, ennek keretében a vevőt megillető jogok: kijavítás, kicserélés, árleszállítás, elállás).

A jogérvényesítésnél a határidőknek nagyon fontos szerepük van. A szavatossági igény érvényesítésére a vevőnek a szerződés megkötésétől számított 3 éven belül van lehetősége. Ugyanakkor a vevő köteles a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb idő alatt kifogását az eladóval közölni. A szavatossági igény érvényesítésére a vevőnek a hiba felfedezésétől számított 6 hónapon belül van lehetősége, fogyasztói szerződések esetén ez a határidő a teljesítéstől számított két év.