Céges kockázatok – Vállalkozások vagyonbiztosítása

Megjelent a Biztosítárs magazinban
 

A vállalkozásokat fenyegető károkat sajnos nem mindig lehet megelőzni, de kifejezetten cégeknek létrehozott vagyonbiztosítási szerződés megkötésével ezek a kockázatok is fedezhetők. Dr. Fésü Gizella segít eligazodni a témában.

Napjainkban a vállalkozások tevékenységi köre széles skálán mozog, ezért nem egyszerű a változatos igénynek megfelelő biztosítást kötni. A szerződés megkötése előtt tehát mindenképpen érdemes tájékozódni az egyes biztosítások általános és különös szerződési feltételeiről, amelyek tartalmazzák az általános és a részletes meghatározásokat, így például a biztosítási esemény fogalmát, a biztosítható vagyontárgyak körét, illetve a kizárt kockázatokat.

Az egyes biztosítók termékei között lényeges eltérés lehet a biztosítási események tekintetében, a biztosítható és nem biztosítható vagyontárgyak, és a nyújtott biztosítási szolgáltatás között.

 
Mi micsoda?

A vagyonbiztosítás keretében – így a vállalkozások vagyonbiztosítása keretében is – a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a biztosítási esemény bekövetkezése esetén az általános és különös szerződési feltételek alapján az ott meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti. A biztosítási fedezet a szerződésben a felek által:

  • meghatározott kockázatviselési helyeken,
  • az egyes vagyontárgyakra megjelölt biztosítási összeggel áll fenn,
  • és előre meghatározott költségekre terjed ki.

 
Ez az alap

A biztosítási esemény esetében a hangsúly a balesetszerűen bekövetkező eseményen van – ilyen lehet például egy vihar vagy villámcsapás -, amelynek következtében a biztosított vagyontárgyakat olyan közvetlen fizikai károsodás éri, amely a vagyontárgy rendeltetésszerű használata érdekében szükségessé teszi a károsodott vagyontárgy javítását, illetve pótlását.

A biztosítások általában alapkockázatokként a tűz és elemi károk ellen nyújtanak fedezetet, vagyis tűzkár, robbanás és összeroppanás, villámcsapás, vezetékesvíz- kár és idegen tárgyak rádőlésével okozott kár esetén.

 
Kockázatos események

Az alapbiztosítás további elemek igénybevételével kiterjeszthető. Ezek keretében további biztosítási események bekövetkezésével okozott károkra is fedezetet nyújtanak a biztosítók pótdíj ellenében.

Ilyen lehet

  • a viharkár,
  • árvíz és felhőszakadás által okozott vízkár,
  • jégverés és hónyomás,
  • földmozgás, földrengés,
  • technológiai csővezeték töréséből eredő kár,
  • üvegtöréskár,
  • légi és ismeretlen földi járművek által okozott kár,
  • tüzeléstechnikai berendezésekben keletkezett tűzkár,
  • elektromos zárlatból eredő tűzkár,
  • tűzoltó berendezés törése által okozott kár,
  • vandalizmus során okozott kár,
  • közúti szállítás során bekövetkező károk,
  • füst és hő hatása által okozott kár,
  • betöréses lopás és rablás által okozott kár,
  • összkockázatra szóló kár.

 
És a felelősség?

Vagyoni káraik mellett a vállalkozások és intézmények a gazdálkodási, működési körükben bekövetkezett, nem várt események miatt kártérítési felelősséggel is tartozhatnak. E kockázatok kezelésére az alapbiztosítás mellett igénybe vehető felelősségbiztosítási elemekkel bővíthetik biztosítási fedezetüket. A biztosítás megkötése során konkrétan az egyes vállalkozások tevékenységi körét lefedő vagyonbiztosítást lehet kötni. Az egyes kockázatok bekövetkezési lehetőségét átgondolva mindenki eldöntheti, hogy mely fedezetek a legfontosabbak számára.

 
A biztosítható vagyontárgyak

Vagyonbiztosítási szerződés keretében általában az alábbi vagyontárgyak biztosíthatóak:

  1. A biztosított tulajdonát képező tárgyi eszközök: épületek, és egyéb építmények, műszaki berendezések, gépek, járművek, élőállatok, egyéb berendezések, meghatározott beruházások, valamint forgóeszközök: készletek, értékpapírok, készpénz, és egyéb pénzeszközök.
  2. Idegen tulajdont képező vagyontárgyak, amelyek megóvásához a biztosítottnak meghatározott szempontok szerint érdeke fűződik – tipikusan ilyenek például a bérelt tárgyi eszközök -, valamint a dolgozók személyes használati tárgyai.
  3. Meghatározott értékhatárig előírt módon tárolt szellemi alkotás, képzőművészeti vagy egyéb művészeti alkotás, műérték, gyűjtemény, nemesfém, ékszer, drágakő, szőrme és egyéb értéktárgy.

Avultatás
A vagyontárgyak – például ingóságok, épületek, gépjárművek – értékének az időmúlás, illetőleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése, amelynek mértékét százalékban határozzák meg. Ha például egy gépkocsi – a kár időpontjában – 70%-os műszaki állapotú, és totálkárt szenved, a károsult az újkori érték 70%-ára tarthat igényt. A fennmaradó 30% az avultatás mértéke, amelyet a tulajdonosnak kell viselnie. Az avultatás logikája az, hogy a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a károkozás meg sem történt volna. Vagyis a károsult nem gazdagodhat a kár révén, azaz ha egy 70%- os műszaki állapotú gépkocsi totálkára esetén a károsult egy új – 100%-os – autó értékét kapná, előnyösebb helyzetbe kerülne, mint a károkozás előtt. Az úgynevezett káron szerzés tilos. A jelen példában 30%-os különbözetet a károsultnak kell viselnie.