Ha esik a hó

Megjelent a Biztosítárs magazinban


Tél elején alig várjuk a vastag hótakarót, hogy kimehessünk a szabadba síelni, szánkózni, hógolyózni, vagy hóembert építeni. 

A hó megjött, de a nagy öröm mellett némi bosszúságot is okozhat a főleg háztetőkön felgyülemlett hómennyiség.

Biztos sokan olvasták már a következő feliratot a tél beköszöntével: "VIGYÁZAT HÓOMLÁSVESZÉLY! Az ebből eredő károkért semminemű felelősséget nem vállalunk!" Az ehhez hasonló feliratok tél idején gyakoriak a belvárosi társasházakon. A tájékoztatás azt a célt szolgálja, hogy az épületek tulajdonosainak, illetve a társasháznak ne kelljen kártérítést fizetnie a leomló hó miatt az előtte parkoló autókban bekövetkezett károkért. Az azonban kérdéses, hogy ez a figyelmeztetés jár-e bármilyen jogkövetkezménnyel. Nos, a bíróság álláspontja szerint igen, de pusztán a felirat kihelyezése nem jár a felelősség kizárásával. Építés és karbantartás Az idén télen még hatályos polgári törvénykönyv (Ptk.) 352. §-ának (1) bekezdése kimondja: "épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból másra háramló kárért az épület tulajdonosa felelős. Az épület tulajdonosa csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható."

Például – első fok
Egy konkrét esetben a társasház tetejéről leomló hó az előtte parkoló személygépkocsira esett, és kárt okozott az autóban. A gépkocsi tulajdonosa követelte kárának megtérítését a Ptk. 352. § (1) bekezdése alapján, a társasház pedig vitatta felelősségének fennállását, tekintettel arra, hogy éppen ennek a jogszabályhelynek megfelelően mentesül. Az első fokon eljáró bíróság arra az álláspontra jutott, hogy a perbeli épületen megfelelő hófogókat szereltek fel, és azokat folyamatosan karban is tartották, csakhogy a horganylemezzel díszített párkányzat, illetve a lizénia olyan épületelem, amelyen megállhat a hó, amely onnan lezuhanva okozhatta a perbeli gépjármű sérüléseit. A bíróság szerint az alperes felelősség alóli kimentése akkor lett volna eredményes, ha igazolja, hogy a hóomlásra figyelmeztető táblát helyezett ki, illetve a veszélyeztetett területen való parkolást más módon korlátozta. Az elsőfokú ítélet nem emelkedett jogerőre, mivel az első fokon marasztalt társasház fellebbezett. Ebben ismét leszögezték, hogy a hófogókat előírás szerint szerelték fel, és a karbantartásuk folyamatos volt. Másrészt kifogásolták, hogy az elsőfokú bíróság feltételezésekre alapította a döntését, amikor azt állapította meg, hogy a hó a párkányról "eshetett" a gépkocsira. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Például – másodfok
A fellebbezésről döntő bíróság szerint az elsőfokú bíróság helyesen mérlegelte a bizonyítékokat, és megfelelő jogi következtetésekre jutott belőlük. A felperes bizonyította, hogy kára következett be a Ptk. 352. § (1) bekezdésének megfelelően, az alperes felelősség alóli kimentése viszont nem volt eredményes. A hó kétséget kizáróan az alperesi épületről zuhant le. Önmagában a megfelelő hófogók léte és a folyamatos karbantartás az alperes kimentésére nem elegendő, mert az alperes arra is köteles lett volna, hogy az arra közlekedők figyelmét a veszélyre felhívja. Helyesen utalt arra az elsőfokú ítélet, hogy az alperes akkor tanúsította volna az e téren általában elvárható magatartást, ha figyelmeztető táblákat helyez ki, illetve a terület elkerítésével a parkolást fizikailag akadályozza. Az alperes azonban mindezeket az intézkedéseket elmulasztotta.

Kimentő körülmények
A kimentéshez az épület tulajdonosának két dolgot kell tudnia egyszerre bizonyítania:
– az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és
– az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Látható, hogy a ház a hóomlás veszélyére vonatkozó figyelmeztetés kihelyezésével csak a második feltételnek tett eleget, hiszen a megfelelően elhelyezett tájékoztatással a károk megelőzhetők. Az első követelmény már nehezebben vizsgálható, mivel ez esetben azt kellene megítélni, hogy műszaki értelemben megfelelő-e a hó és a jég leesését megakadályozó védelem. Ezt egyrészt nehezen lehet a károsult autó mellett állva, a parkolóból megállapítani, másrészt műszaki szakkérdésnek is számít, vagyis ebben a kérdésben laikusok nem is feltétlenül tudnak dönteni. Érdemes lehet perelni Mindezek miatt hóomlásos kár elszenvedésekor minden esetben tanácsos megkísérelni az igényérvényesítést a házzal szemben, akár bíróság előtt is. Egy ilyen eljárásban a károsultnak két dolgot kell tudnia bizonyítani. Egyrészt azt, hogy a kár az épület egyes részeinek lehullása vagy az épület hiányosságai miatt következett be, másrészt a bekövetkezett károk mértékét. Tanácsos ezért a káresemény helyszínén fényképfelvételeket készíteni mind a gépkocsiról, mind a házról, összeírni a szóba jöhető tanúk nevét és címét, esetleg rögtön szólni a ház tulajdonosának, gondnokának és jegyzőkönyvben rögzíteni az eseményeket. A károsult sikeres bizonyítása esetén ugyanis a károkozó csak kimentés esetén menekülhet a kártérítési kötelezettsége alól.