Gyülekezési jog – mi minősül gyűlésnek?
A gyülekezési jogról szóló törvény értelmében gyűlésnek minősül a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel. A fogalomnak tehát három eleme van:
- azon legalább két személynek részt kell vennie, tehát a szervezőn vagy vezetőn kívül még valakinek mindig jelen kell lennie a gyűlésen,
- azt közügyben való véleménynyilvánítás céljából kell tartani, tehát nem tartoznak a törvény hatálya alá a sportrendezvények, koncertek, lakodalmak, körmenetek, stb. , valamint
- annak nyilvánosnak kell lennie, ami akkor valósul meg, hogyha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat.
Gyűlés szervezése, bejelentése
A gyűlés fogalmilag egy előre megszervezett esemény, így annak minden esetben van egy vagy több szervezője. A gyűlés vezetője annak szervezője, vagy több szervező esetén az általuk kiválasztott személy. A gyűlés szervezője tehát az, aki a résztvevőket a gyűlésen való részvételre nyilvánosan felhívja, a gyűlést meghirdeti, továbbá a gyűlést megszervezi, és azt vezeti. A szervező feladata, illetve felelőssége továbbá az is, hogy a gyűlés befejezését követően a gyűlés helyszínét a gyűlést megelőző állapotba hozzák, tehát pl. eltávolítsák a felállított építményeket, berendezéseket, plakátokat, eltakarítsák a gyűlés során keletkező hulladékot, illetve helyreállítsák az esetleges környezeti károkat.
A gyűlés vezetője az, aki meghatározza a gyűlés rendjét és lefolyását, ennek során dönt a szó megadásáról és megvonásáról, a gyűlés berekesztéséről vagy befejezetté nyilvánításáról és szétszéleszti a résztvevőket. Ő az, aki megteszi a rend biztosítása, illetve fenntartása érdekében szükségessé váló intézkedéseket. Ezek eredménytelensége esetén pedig a vezető feladata a gyűlést feloszlatása.
A gyűlés szervezőjét, illetve vezetőjét feladatainak ellátása érdekében rendezők segítik. A rendezők mindig nagykorú személyek, akiknek létszáma a résztvevők várható létszámához igazodik. A rendezők egységesen „rendező” feliratú karszalagot vagy mellényt viselnek, és a vezető utasításainak megfelelően járnak el.
Aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, a gyűlést annak megtartását megelőzően legfeljebb három hónappal, és legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak. A bejelentésben meg kell jelölni a szervező, vagy a vezető nevét, lakcímét, valamint azt az elérhetőségét, amelyen a rendőrséggel kapcsolatot tart, a gyűlés helyszínét (útvonalát), kezdésének és befejezésének időpontját, célját, rendezőinek létszámát, résztvevőinek várható létszámát.
A bejelentést követően a szervezőnek vagy vezetőnek egyeztetnie kel a rendőrséggel. Az egyeztetés célja, hogy a rendőrség tudjon egyeztetni a szervezővel arról, milyen törvényi feltételei vannak a gyűlésnek és a kisebb hiányosságok miatt ne kelljen elutasító határozatot hoznia a rendőrségnek.
A gyűlés megtiltása
A bejelentés és egyeztetés után a rendőrség határozatot hoz, melyben vagy engedélyezi a gyűlés megtartását és megszabja ennek kereteit, vagy pedig megtiltja a gyűlés megtartását. Ez utóbbira akkor kerülhet sor, hogyha a gyűlés megtartása a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár. A megtiltás további feltétele továbbá, hogy a közbiztonság, a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme enyhébb korlátozással nem biztosítható.
A rendőrség megtiltó határozatával szemben fellebbezni ugyan nem lehet, de a közléstől számított három napon belül a szervező azt közigazgatási perben megtámadhatja. A bíróság a kérelem beérkezésétől számított három napon belül határoz.
A gyűlés feloszlatása
A gyűlést köteles feloszlatni annak vezetője, hogyha a gyűlés résztvevőinek magatartása a gyűlés törvényességét veszélyezteti és a rend másként nem állítható helyre.
A rendőrség köteles a gyűlést feloszlatni, hogyha
- a) azt megtiltó határozat ellenére tartják meg,
- b) a vezető a feloszlatási kötelezettségének, a rendőrség képviselőjének felhívása ellenére nem tesz eleget,
- c) azt a tudomásul vett bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól, időponttól, vagy időtartamtól eltérően úgy tartják meg, hogy a gyűlés megtiltásának lett volna helye, vagy
- d) a gyűlés megtiltásának lett volna helye, de azt a bejelentés hiánya miatt nem tiltotta meg.
A gyűlés feloszlatásával szemben 15 napon belül lehet közigazgatási pert indítani.
Gyülekezési Jog – összefoglalás
A gyülekezési jogról szóló törvény alá tartozó gyűlések megtartásának tehát törvényben rögzített feltételei vannak. A gyűléseket a rendőrség felé kell bejelenteni, s bizonyos esetek fennállása esetén a rendőrségnek lehetősége van a gyűléseket feloszlatni. A szervezőnek, illetve a vezetőnek azonban különös feladata van annak érdekében, hogy a gyülekezés mindvégig megőrizze békés jellegét, illetve a gyűlés ne járjon mások jogainak vagy szabadságának sérelmével.
Békés gyülekezés jogának témájában itt olvashat részletesebben: