A gyermekülés akár életet menthet!

A gyermekülések használatának fontosságát úgy gondoljuk, nem lehet elégszer hangsúlyozni. Nemrégiben a fővárosban egy tragikus közlekedési balesetben életét vesztette egy egyéves kisfiú, aki a gépjármű hátsó ülésén, édesanyja ölében ülve utazott. Bár pontos adataink nincsenek arról, hogy a gyermekülés használatával a konkrét esetben a gyermek élete megmenthető lett volna, vagy sem, az biztos, hogy egy helyesen és az előírásoknak megfelelően rögzített gyermekbiztonsági rendszer sokszor életet menthet.

Gépjárműbe rakható, illetve szerelhető gyermekülésből ma már számtalan fajta létezik. A gyermekek utazás közbeni biztonságok rögzítését jogszabályaink is előírják, e szabályok körül azonban még mindig sok a bizonytalanság. Jelen cikkünkkel e bizonytalan kérdések közül kívánunk tisztázni néhányat.

Talán a leggyakrabban előbukkanó kérdés, hogy gyermekek utazhatnak-e a gépjármű jobb első ülésén?

E kérdésre a közúti közlekedésről szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) ad választ  számunkra: igen, bizonyos feltételek betartása mellett.

A gyermeket főszabály szerint gyermekbiztonsági rendszerben kell elhelyezni, amennyiben testmagassága nem éri el a 150 centimétert. A KRESZ nem részletezi, hogy a gyermekbiztonsági rendszernek milyennek kell lennie, csupán annyit ír elő, hogy annak a gyermek testméretéhez és testsúlyához igazodó kialakításúnak kell lennie.  A gyermekbiztonsági rendszert az autó célra gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz, vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz kell a gyártója által megadott szerelési információknak megfelelően rögzíteni.

A gépjármű első ülésén a gyermekülés a gépjármű szokásos haladási irányával ellentétes irányban csak akkor helyezhető el, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel vagy a légzsák működésbe lépését előzetesen megakadályozták. Hagyományos gyermekülésben tehát a 150 centiméternél alacsonyabb gyermekek elől is utazhatnak, e testmagasság elérése után pedig gyermekülésre sincs szükség.

Fontos azonban tudni, hogy a 3 évnél fiatalabb gyermek minden esetben – testmagasságától, súlyától függetlenül – csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermeket a gyermekbiztonsági rendszerhez tartozó hevederekkel (pántokkal) is rögzíteni kell.

Egyes esetekben a KRESZ mentesítést ad a gyermekbiztonsági rendszerek használata alól. Ilyen eset például az, hogyha a gyermekbiztonsági rendszer beszerelésére a gépkocsi a gyári kialakítása alapján nem alkalmas. Ez jellemzően veterán autók esetében fordul elő, ahol még utólagosan sincs lehetőség biztonsági öv beszerelésére. Ilyen gépjárműben csak 3. életévét betöltött gyermek és csak hátul utazhat.

Fontos kivétel továbbá, hogy amennyiben a gyermek a gépkocsi hátsó ülésén utazik, 3. életévét már betöltötte, legalább 135 centiméter magas és az üléshez beszerelt biztonsági övvel – testméretéhez igazodóan – biztonságosan rögzíthető, akkor szintén nincs szükség külön gyermekülésre.

E szabályból megállapítható tehát, hogy míg az első ülésen történő, gyermekülés nélküli utazás akkor lehetséges, hogyha a gyermek eléri a 150 centiméteres testmagasságot, addig hátul akár már 135 centiméter elérése esetén elhagyható a gyermekülés.

Szintén nem szükséges a gyermekülés használata, hogyha a gyermek taxi hátsó ülésén utazik, ha a rendvédelmi szervek gépkocsijában vagy a mentő gépkocsi betegellátó terében utazik, továbbá a menetrend szerinti autóbuszon, vagy a nem menetrend szerinti autóbuszon, ha az álló utasokat is szállíthat. Nem szükséges a gyerekülés használata akkor sem, ha az alól orvosi felmentéssel rendelkezik a gyermek.

Bízunk benne, hogy a fenti információkkal sikerült néhány, gyakran felmerülő kérdésre választ adnunk a gyermekek autóban történő utazásával, a gyermekülésekre vonatkozó szabályozással kapcsolatosan.