Gyermekétkeztetési kedvezmények

Egy szőke fiú kisgyerek tésztát eszik az óvodai étkezdében.
A gyakorló szülők, akiknek gyermekeik már a közoktatásban részt vesznek, legalább egyszer a tanévben találkozhatnak a gyermekétkeztetési támogatás igénybevételéről szóló nyomtatvánnyal. Mostani cikkünkben az ingyenes, illetve a kedvezményes étkeztetés szabályait fogaljuk össze.

A gyermekétkeztetésre vonatkozó ingyenesség és kedvezmények külön kérelemre vehetőek igénybe a bölcsődei, óvodai ellátásban, valamint iskolai képzésben résztvevő gyermekek számára.

Nemcsak a tanév kezdetekor, hanem az év bármelyik szakéban igényelhető a támogatás. További sajátossága a támogatásnak, hogy akár a szünidőre is igénybe vehető.

A támogatás formája, vagy ingyenesség, vagy meghatározott mértékű költségkedvezmény. Az, hogy mikor, melyik forma vehető igénybe és kik számára, a jogszabály konkrétan meghatározza.

A bölcsődékben és óvodákban ingyenes az étkeztetés azon gyerekek számára, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, vagy aki saját maga, illetve testvére tartósan beteg vagy fogyatékos, valamint akit nevelésbe vettek. Ingyenesen étkezhet az a gyermek is, aki olyan családban él, ahol a három, vagy ennél több gyermeket nevelnek a szülők, tehát nagycsaládosoknak minősülnek. Végül az a gyermek, aki olyan családban él, ahol az egy főre eső jövedelem nem éri el a kötelező legkisebb minimálbér nettó összegének 130%-át, azaz 2019-ben a 128.810,- Ft-ot, szintén ingyen étkezhet.

Az általános iskolában a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, valamint nevelésbe vett gyermekek ingyenes étkezését szintén biztosítani kell. Általános iskolában és középiskolásban a kedvezményes étkeztetést a támogatást 50%-os mértékben kell azon gyermekek számára biztosítani, akik nem részesülnek ingyenes támogatásban, de például nagycsaládban élnek, vagy a gyermek tartósan beteg, fogyatékkal él.

A szünidőben a hátrányos helyzetű gyermekek számára – elsősorban a települési önkormányzat – köteles az egyszeri déli meleg főétkezést biztosítani.

A nyári szünetben legalább 43 munkanapra, míg az őszi és téli szünetben a tanítási szünet teljes időtartamára köteles ezt az önkormányzat biztosítani. Az érintett szülőknek a szünidei étkeztetést külön kérelem alapján kell igényelniük.

Hogy a rendszer mennyire működik a gyakorlatban, főleg a szegényebb térségekben, kistelepüléseken, sajnos kérdéses.