Gyalogosok balesetei a szabadban

Beköszöntött a tél, napról-napra csökken a hőmérséklet, egyre inkább számíthatunk ónos esőre, hótól vagy jégtől síkos utakra, járdákra, lefagyott közterekre. 

A legnagyobb óvatosság mellett is eleshetünk, elcsúszhatunk, akár hosszabb időre is kiesve a munkából. A balesetek elkerülése, megelőzése alapvetően az egyén felelőssége, de jogosan merül fel a kérdés: számíthatunk-e kártérítésre, ha közterületen csúszunk vagy esünk el? A következő cikkben ezen témakör alapvető tudnivalóit ismerheti meg az olvasó.

Mindenekelőtt érdemes leszögezni, hogy nincs automatikus kártérítési jogunk, ha a síkos úttesten baleset ér bennünket. A károsulttól ugyanis elvárható, hogy az időjárási- és helyi útviszonyok ismeretének megfelelően, ésszerű módon igyekezzen a kárt elkerülni (megfelelő talpú lábbelit vegyen fel, lehetőleg a már letakarított járdán vagy úttesten, körültekintően haladjon). Ha ennek eleget teszünk, és mégis megtörténik a baj, akkor két irányból is meg lehet vizsgálni a felelősség kérdését: egyrészről a közút kezelőjének oldaláról, másrészt adott esetben munkáltatói oldalról.

A közúti közlekedésről szóló törvény értelmében a közút kezelője köteles gondoskodni arról, hogy az út (út alatt a gyalogosjárdát is értve) a biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban legyen. A kártérítéshez azt kell bizonyítani, hogy a közút kezelője gyakorlatilag elhanyagolta a közút vagy közterület takarítását, sózását. A közútkezelőtől ugyanis az várható el, hogy a közterületeket a kapacitásaihoz és az időjárási körülményekhez igazítva, ésszerű időn belül (nem pedig azonnal) takarítsa le. A járda és az út tartozhat az államhoz, önkormányzathoz, gazdálkodó szervezethez, társasházhoz vagy magánszemélyhez. Ennek megfelelően a közút kezelőjének az állam, helyi közutak tekintetében az önkormányzat vagy az általuk megbízott gazdálkodó szervezet minősül. A magánút tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a járdán elcsúszunk, akkor attól függően fordulhatunk pl. az önkormányzathoz vagy a társasházhoz, illetve magánszemélyhez, gazdálkodó szervezethez, hogy az adott út- vagy járdaszakasz az ingatlan-nyilvántartás alapján kinek a tulajdonában van, továbbá kinek van arra használati joga, üzemeltetési kötelezettsége. Ennek kiderítése sajnos gyakran jelentős időt igényel. A KRESZ előírásai szerint a gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán, vagy kerékpárúton kell közlekednie. A gyalogos csak akkor közlekedhet az úttesten, ha az úton sem járda, sem leállósáv, sem útpadka, sem kerékpárút nincs -vagy ezek a gyalogosközlekedésre, illetőleg a kerekes székkel való közlekedésre alkalmatlanok. Utóbbira példa lehet, hogy közműépítés, karbantartás miatt a járdát mindkét oldalon feltúrták.

A közút kezelőjén kívül szóba jöhet azonban a munkáltató felelőssége is, amennyiben a balesetre akár a munkahelyen a szabadban, akár azon kívül, de a munkavégzéssel összefüggésben kerül sor. A munka törvénykönyve és a bírói gyakorlat alapján munkahelyi-, üzemi balesetnek minősülhet a munkába- vagy a munkából hazafelé tartó munkavállaló balesete is, amennyiben a legrövidebb úton és egyébként szabályosan közlekedett.

Mindkét esetkörben kárként érvényesíthető a baleset miatti keresőképtelenségből adódó keresetveszteség, a ruházat sérülése, gyógyszerköltségek, továbbá a személyi sérülésből eredően a nemvagyoni kár. Amennyiben üzemi balesetről van szó, teljes jövedelempótlásra válunk jogosulttá, így ebben az esetben keresetveszteséget csak azon bejelentett jövedelmrész után lehet érvényesíteni, amelyre a keresetpótlást valamilyen oknál fogva nem kapjuk meg az államtól. A kártérítés körében indokoltságtól függően a kiegészítő gyógytorna, a fájdalomcsillapító készítmények, továbbá gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatással csökkentett értékének megtérítésére is igényt tarthatunk.

Amennyiben bekövetkezik a baleset, lehetőség szerint – amellett, hogy azonnal orvosi segítséget kérünk – értesítsük a balesetről a közút kezelőjét. A helyszín és a dologi károk dokumentálása a későbbiekben elősegíti a kárrendezést. Érdemes valamennyi költségünkről a számlát vagy bizonylatot megőrizni, mivel érvényesíteni kizárólag az indokolt és igazolt kiadásokat lehet! Minden kedves Olvasónak balesetmentes közlekedést kívánunk!