Mi az a jogegységi határozat?

A Kúria feladatai közé tartozik többek között az is, hogy gondoskodjon arról, hogy a bíróságok az országban mindenhol ugyanúgy értelmezzék a jogszabályokat. A Kúria ennek érdekében jogegységi határozatokat hoz, kollégiumi véleményeket fogad el és – a Kúria határozatainak hivatalos gyűjteményében – elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé.

A jogegységi eljárásra akkor kerül sor többek között, hogyha a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala válik szükségessé. A jogegységi határozatokat a Magyar Közlönyben közzé teszik és azok a bíróságokra nézve kötelezők.

A vizsgált törvényi tényállás

A Kúria tavaly ősszel a rongálás büntetőjogi tényállását, illetve annak is egy speciális minősítő körülményét vizsgálta. A Büntető Törvénykönyv az alábbiak szerint rendelkezik erről:

371. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.    

(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha

1. a) a rongálás kisebb kárt okoz, vagy
2. b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást
3. ba) falfirka elhelyezésével vagy
4. bb) bűnszövetségben

követik el.

A Kúria jogegységi eljárása alatt azt az esetet vizsgálta, amikor falfirka elhelyezésével szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást követ el valaki. Ezekben az esetekben ugyanis a bírósági gyakorlat a közelmúltig nem volt egységes még annak ellenére sem, hogy a jogszabály tartalmazza a falfirka definícióját is. A meghatározás szerint festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges, falfirkának minősül.

Néhány korábbi bírósági döntés

A bíróságok jogalkalmazási gyakorlatában azonban a fenti jogszabályhely, illetve a falfirka definíciójának pontatlansága miatt eltérő döntések születtek.

Volt olyan döntés, amely egy 17.500,- Ft értékű védőponyvára fújt feliratot még csak szabálysértésnek sem tekintett, illetve olyan elvi döntéssel is találkozhatunk, amely kimondta, hogy a falfirka elhelyezésével elkövetett, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás akkor tényállásszerű, ha az azzal érintett felület olyan végleges építmény része, amely állagsérelem nélkül nem távolítható el, ezért az emlékművön elhelyezett műanyag védőfóliára írás bűncselekményt nem valósít meg. Egyszerűbben megfogalmazva tehát az elvi döntés értelmében a graffitinek a hétköznapi értelemben vett falon, valamilyen építményen kell lennie. Szintén nem tekintették a bíróságok tényállásszerűnek azt, amikor építési területen álló félkész, félbemaradt építésű épület falára kerültek falfirkák.

Azonban a fentiektől jelentős mértékben eltérő bírósági ítéletek is születtek. Egy esetben egy közalkalmazott ügyfélforgalom számára nyitva nem álló, kizárólagos használatában lévő irodája falára több, nagyobb méretű ceruzarajzot, egy barkacsokrot, egy karácsonyfát, egy pálmafát, 6 darab hullámvonalat, 3 darab embernagyságú virágot és egy nap alakú ábrát készített, ezzel 48.000,- Ft kárt okozott. A bíróság ebben az ügyben úgy foglalt állást, hogy ha valamely helyiség, bár az elkövető számára idegennek tekintendő, viszont kizárólagos használatában áll, akkor az annak felületén való bevonat elhelyezése rongálás, de a falfirka szerinti minősített eset általában nem állapítható meg. Ezen körülmény és az értékhatár miatt csak szabálysértési eljárás lefolytatásának lehet helye. Más bírósági döntések esetében pedig a falfirka elhelyezésével szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás tényállását állapították meg zászlótartórúdra, illetve járdára, aszfaltra fújt feliratok esetében.

A fenti példákból is jól látszik tehát, hogy a bírósági gyakorlat ezen tényállással összefüggésben korán sem volt egységesnek nevezhető. A kúria célja éppen ezért az volt, hogy a jövőben iránymutatással szolgáljon ezen esetek megítéléséhez.

A jogegységi határozat fontosabb megállapításai

A jogegységi határozat viszonylag hosszan elemzi az Alkotmánybíróság korábbi, témába vágó határozatait, melyben a véleménynyilvánítás szabadságát, a tulajdonhoz való jog védelmét és ezen jogok korlátozásának lehetőségeinek kereteit határozták meg. A Kúria azonban jogegységi határozatában egyértelműen rögzíti, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága a büntetőjogi felelősségre vonás általános akadályának nem tekinthető. A rongálás büntetőjogi tényállásának megalkotásával az állam a tulajdonhoz való jog érvényesülését segíti elő. A véleménynyilvánítás pedig erőszakos magatartással, erőszakkal – nyilvánvalóan – nem gyakorolható.

A jogegységi határozat leszögezi, hogy falfirka nem a rongálás egy önálló elkövetési magatartása, hanem az elkövetésnek egy olyan módja, amit a törvény minősített esetként szabályoz. A falfirka a rongálás tényállásszerűségének megállapítására adhat okot, és az elkövetési tárgy, így bármely – köz- vagy magántulajdonban lévő – vagyontárgy felületén a tulajdonos engedélye nélkül létrehozott jel, ábra vagy felirat lehet. Falfirkának tehát a jövőben már biztosan nem csak azon graffitik, feliratok fognak minősülni, amelyeket szoros értelemben „falon” helyeznek el. A Kúria határozata néhány példát is felsorol, hogy mi minősülhet idegen vagyontárgynak. Ide sorolja pl. a villamosmegálló üvegfelületét, telefonfülkét, üzletek ajtaját fedő redőnyt, köztéri padot, ereszcsatornát, hirdetőoszlopot, reklámtáblát is. Szintén ide sorolandóak azon helyiségek, amelyek a nyilvánosság számára nyitva állnak, akár csak időszakosan is és az elkövető számára idegennek tekintendő, legyen szó akár kültéri, akár beltéri helyiségről. A még korlátozott nyilvánosság által sem látogatható helyiség falán elhelyezett firka viszont nem meríti ki a falfirka fogalmát.

Összefoglalás

A Kúria jogegységi határozata – tekintettel a korábbi bírósági döntések eltérő következtetéseire – nagy lépést jelent afelé, hogy a jövőben a bíróságok a hasonló ügyekben, hasonló jogi érvelés alapján, hasonló ítéleteket hozzanak. A Kúria részletesen elemezte a falfirka elhelyezésével szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás tényállását és segítséget nyújtott a bíróságok számára az egységes ítélkezési gyakorlat megteremtéséhez.