A szabályozásról általában
Arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen korlátjai vannak gépjárművünk díszítésének a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet ad némi eligazítást. Ezen szabályok leginkább kereteket határoznak meg, olyan kereteket, melyeket akár a rendőrség is tud ellenőrizni, amennyiben megállítanak minket. A jogszabály ezen felül számtalan olyan rendelkezést is tartalmaz, amelyek olyan műszaki paramétereket határoznak meg, melyek csak műszeresen ellenőrizhetők. Összességében azonban elmondható, hogy a jogszabályok leginkább azt a célt szolgálják, hogy a gépjárművek vezetői kilássanak az autóból és minél kevesebb legyen a zavaró tényező.
Gépjármű dekoráció – a konkrét szabályok
A fent említett rendelet rögzíti, hogy a gépjármű (és egyébként a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű) szélvédőjén, valamint azon ablakain, amelyeken keresztül a vezetőnek az utat és környezetét látnia kell, kilátást zavaró feliratot, ábrát, jelzést, tartozékot elhelyezni tilos. A jogszabály alapvetően abból indul ki, hogy minden felírat, jelzés, ábra zavaró, kivéve, amit kivételként meghatároz. Értelemszerűnek tűnik, hogy a belső visszapillantó tükör nem minősül olyan tartozéknak, amit kilátást zavarónak kell tekinteni, ezt tehát a rendelet is kivételként határozza meg. Ugyanilyennek minősül a szélvédő szélén elhelyezett antenna. A szélvédő felső részén elhelyezett fényszűrő csík sem minősül kilátást zavarónak akkor, hogyha az legfeljebb a belső napellenző alsó részéig ér és lehetővé teszi, hogy azon keresztül a közúti jelzések színe tévedésmentesen felismerhető legyen. A szélvédőnk alsó sarkai pedig „szabad prédának” minősülnek a különböző matricáknak, jelzéseknek azzal, hogy annak mérete nem lehet nagyobb 10 centiméternél.
A rendelet ezen kívül általános szabályként úgy rendelkezik, hogy a jármű vezetőfülkéjében és utasterében tilos olyan díszítést alkalmazni mely a vezetőt zavarhatja, vagy a szabad kilátásban akadályozhatja. Ez a szabály azért meglehetősen általános, hiszen ha nagyon szigorúan vesszük, akkor akár a belső visszapillantó tükörre akasztott légfrissítő is akadályozhatja a vezetőt a szabad kilátásban, ettől függetlenül nem nagyon hallani olyan esetről, amikor ezt bármilyen hatóság szóvá tette volna.
Szintén általános szabály, hogy a gépjármű szélvédőjén és ablakain menet közben nem szabad függönyt, vagy olyan más megoldást (fólia, üvegre felhordott fényelnyelő vagy fényvisszaverő réteg stb.) alkalmazni, amely a szélvédőn, illetőleg a jármű ablakain a kilátást, illetőleg az átlátást megakadályozza. Ezen szabály szigorú értelmezése esetén pedig akár a gyermekülés mellé felszerelt napfényvédő vagy az ablakhoz becsíptetett lepedő is bírságot vonhatna maga után.
A többi vezető zavarásának, esetleges félrevezetésének elkerülése érdekében a rendelet azt is rögzíti, hogy kívülről látható világító, megvilágított, átvilágított, illetőleg fényvisszaverő kivitelű feliratot, ábrát, vagy jelzést nem helyezhetünk el gépjárművünkön.
Milyen szabályok vonatkoznak a szélvédők és ablakok fóliázására?
Mint említettük a gépjármű ablakait ma már nem csak dekorációs célból szokás különböző fóliával ellátni. A sötétített ablaküvegek tudják fokozni az utasok komfortérzetét, védhetnek a károk UV sugárzástól, de akár olyan funkciójuk is lehet, ami egy esetleges baleset esetén nem engedi szétrobbani az üveget. A jogalkotó e téren olyan szabályozást alkalmaz, amely lavíroz a modern műszaki megoldások és a közlekedésbiztonság között. Ennek alapján a szélvédőn és az első ablakokon olyan fóliát alkalmazhatunk, ami garantálja azt, hogy a fényáteresztés mértéke legalább 70% legyen. Az autó egyéb ablakain (hátsó ablak, utastéri ablakok) esetében 70% alatti érték is megfelelő, ha az autó rendelkezik két külső tükörrel. Érdemes azonban arra is figyelemmel lenni, hogy a mai modern autók üvegfelületei már a legtöbb esetben eleve rendelkeznek olyan bevonattal, ami csökkenti a fényáteresztő képességet, a rendelet alapján pedig a fólia felhelyezése utáni érték fog számítani.
Szerelhetek-e fel neonfényeket a gépjárművemre?
A neonfények szerelmeseinek azonban sajnos rossz hírünk van. A fentebb említettek szerint kívülről látható világító jelzést nem szerelhetünk be gépjárművünk belsejébe, így bár rendkívül dekoratív tud lenni egy neonfényekben úszó belső tér, sajnos jelenleg nem felel meg a jogszabályainknak. A rendelet kimondja továbbá azt is, hogy a belső világítás csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki. A gépjárművek külső felületeire szerelt neoncsövekkel kapcsolatosan sincs jó hírünk, a rendelet rögzíti azt is, hogy a járművön csak olyan fajta, olyan színű, oly módon elhelyezett és annyi világító-, illetőleg fényjelző berendezést szabad alkalmazni, amilyent és amennyit a rendelet előír vagy megenged. Maga a rendelet pedig nem engedi meg azt, hogy akár gépjárművünk aljára, alvázára különböző színes világítóberendezéseket szereljünk fel.
A rendelet értelemszerűen a legfontosabb és ellenőrizhető szabályokat tartalmazza. Autónk dekorálása során azonban vegyük figyelembe a józan ész szabályait is, hiszen egy baleset esetén a nem jól vagy nem jó helyre rögzített dekorációs tárgyak akár olyan sérüléseket is okozhatnak, amiket nem kéne elszenvednünk.