Fizetési meghagyást kaptam. Mit tegyek?

Fiatal férfi vakarja a tarkóját gondterhelten, miközben egy fizetési meghagyást olvas.

Sokan csak akkor tudják meg, hogy mi a fizetési meghagyásos eljárás lényege, amikor egy közjegyzőtől megkapja a fizetési meghagyásra vonatkozó kérelmet. Hogy mit kell ilyen esetben tenni, mi ennek az eljárásnak a lényege, ezeket foglaljuk össze. 

A fizetési meghagyásos eljárás leginkább egy, a pénzkövetelésre vonatkozó igényérvényesítés. Ennek lényege abban áll, hogy közjegyzőhöz fordulva, a jogosult meghatározza, hogy kivel szemben, milyen jogviszonyból eredően, mekkora összegű követelése áll fenn. A jogi képviselővel eljáró jogosult, vagy gazdasági társaság kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő ezt a kérelmet, míg magánszemély akár a közjegyző előtt jegyzőkönyvbe mondhatja. Az eljárás díja a követelés 3%-a, de legalább 5.000,- Ft.

Tipikusan kis értékű követelések, azaz 1.000.000,- Ft alatti követelések kizárólag ebben a formában érvényesíthetőek. Legalábbis az igényérvényesítés ezen a módon kezdeményezhető. A kérelemhez nem kell bizonyítékokat, okiratokat csatolni, azokra azonban célszerű a fizetési meghagyásban hivatkozni.

Ha a kérelmet a közjegyző megkapja, megvizsgálja, hogy megfelel-e a törvényi követelményeknek, illetve az eljárás díját megfizette-e a jogosult? A közjegyző azonban nem jogosult azt érdemben megvizsgálni, hogy a fizetési meghagyásban foglalt követelés megalapozott-e vagy sem? Ezt csak bíróság teheti meg. Ha a közjegyző formailag mindent rendben talál a fizetési meghagyás kapcsán, akkor a kérelemben megjelölt kötelezett számára, szintén az ott megjelölt idézési címre megküldi a fizetési meghagyást, hivatalos postai úton. Ez ajánlott, tértivevényes formában történik. Ennek azért van jelentősége, mivel ha a kötelezett átveszi a hivatalos küldeményt, akkor a kézbesítéstől számított 15 naptári napon belül van arra lehetősége, hogy nyilatkozzon annak kapcsán, hogy a követelést vitat-e vagy sem? Amennyiben vitatja, akkor a fenti időtartamon belül, úgynevezett ellentmondással kell élnie. Ezt az ellentmondást célszerű írásba foglalni, és megjelölni benne az ügyszámot, valamint a felek nevét. Az ellentmondást javasolt ajánlott, tértivevényes úton annak a közjegyzőnek a részére megküldeni, aki a fizetési meghagyást kispostázta a részünkre.

Ha a 15 napos határidőt a kötelezett elmulasztja, akkor a fizetési meghagyás, az abban foglalt tartalommal jogerőssé és végrehajthatóvá válik. Ellenkező esetben a jogosultnak kell a peresítéshez szükséges további lépéseket megtennie. Ez azt jelenti, hogy meghatározott időtartamon belül keresetlevél benyújtása úton polgári peres eljárást kezdeményezhet. Ebben az eljárásban már a bíróság – a bizonyítási eljárás lefolytatását követően fogja azt vizsgálni – hogy a jogosult, azaz immáron a felperes követelése, mind jogalapját, mind pedig összegszerűségét tekintve megalapozott-e?

A fentieket összefoglalva tehát az a lényeg, hogy amennyiben valamilyen oknál fogva egyszer csak kapnak egy ilyen kérelmet, és azt megalapozottan vitatják, akkor mindenképpen éljenek az ellentmondás lehetőségével. Ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy amennyiben jogos a követelés, akkor nem érdemes perre vinni, mert akkor pervesztesként magasabb összegű költségkifizetést is kockáztatnak.