Általános jellemzők
A fizetési felszólítás és fizetési meghagyás egyaránt, általában valamilyen pénzbeli követelés érvényesítésére vonatkozik. Hogy mennyire nem egyértelműek a fenti fogalmak, leginkább azon érhető tetten, hogy sokan egy jogi konzultáció alkalmával a mondandójukat azzal kezdik, hogy: egy közjegyzőtől kaptam fizetési felszólítást…. A gyakorló jogász ekkor már tudja, hogy nem holmi felszólításról van szó, hanem már egy nemperes eljárás van folyamatban, ahol bizony komoly határidő köti az ügyfelet.
Fizetési felszólítás
A fizetési felszólítás is a valamilyen pénzbeli követelés igényérvényesítésének az első lépése., magának a peres eljárásnak az egyik alappillére. Ez az a levél, melyben a követeléssel előálló fél még peren kívül megpróbálja rendeztetni a követelését. Ha ez nem sikerül – és ennek a feltételei fennállnak – akkor lehet a következő szintre lépni, azaz fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezni.
A fizetési meghagyás
A fizetési meghagyásos eljárás, egy nemperes eljárás. Egyszerűsítve a fogalmakat azért nemperes, mert az eljárás lefolytatására nem bíróság, hanem közjegyző előtt kerül sor. Az eljárás lényege abban áll, hogy közjegyzőhöz fordulva, a jogosult meghatározza, hogy kivel szemben, milyen jogviszonyból eredően, mekkora összegű követelése áll fenn. A jogi képviselővel eljáró jogosult, vagy gazdasági társaság kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő ezt a kérelmet, míg magánszemély akár a közjegyző előtt jegyzőkönyvbe mondhatja. Az eljárás díja a követelés 3%-a, de legalább 8.000,- Ft.
Tipikusan kis értékű követelések behajtására szolgál, viszonylag gyors lefolyású és a bíróságokat jelentősen tehermentesítő eljárás. A 3.000.000,- Ft alatti követelések kizárólag ebben a formában érvényesíthetőek. Legalábbis az igényérvényesítés ezen a módon kezdeményezhető. A kérelemhez nem kell bizonyítékokat, okiratokat csatolni, azokra azonban célszerű a fizetési meghagyásban hivatkozni.
A fizetési meghagyásos eljárásról itt olvashatnak részletesebben.
Mi a fizetési meghagyásos eljárás menete?
Ha a kérelmet a közjegyző megkapja, megvizsgálja, hogy megfelel-e a törvényi követelményeknek, illetve az eljárás díját megfizetett-e a jogosult? A közjegyző azonban nem jogosult azt érdemben megvizsgálni, hogy a fizetési meghagyásban foglalt követelés megalapozott-e vagy sem? Ezt csak bíróság teheti meg. Ha a közjegyző formailag mindent rendben talál a fizetési meghagyás kapcsán, akkor a kérelemben megjelölt kötelezett számára, szintén az ott megjelölt idézési címre megküldi a fizetési meghagyást, hivatalos postai úton. Ez ajánlott, tértivevényes formában történik. Ennek azért van jelentősége, mivel, ha a kötelezett átveszi a hivatalos küldeményt, akkor a kézbesítéstől számított 15 naptári napon belül van arra lehetősége, hogy nyilatkozzon annak kapcsán, hogy a követelést vitatja-e vagy sem? Amennyiben vitatja, akkor a fenti időtartamon belül, úgynevezett ellentmondással kell élnie. Ezt az ellentmondást célszerű írásba foglalni, és megjelölni benne az ügyszámot, valamint a felek nevét. Az ellentmondást javasolt ajánlott, tértivevényes úton annak a közjegyzőnek a részére megküldeni, aki a fizetési meghagyást kispostázta a részünkre. És itt van annak jelentősége, hogy a címzett, azaz a kötelezett tisztában legyen azzal, hogy fizetési meghagyást kapott és nem fizetési felszólítást. Ugyanis, ha a 15 napos határidőt a kötelezett elmulasztja, akkor a fizetési meghagyás, az abban foglalt tartalommal jogerőssé és végrehajthatóvá válik. Ellenkező esetben a jogosultnak kell a peresítéshez szükséges további lépéseket megtennie. Ez azt jelenti, hogy 15 naptári napon belül keresetlevél benyújtása úton polgári peres eljárást kezdeményezhet. Ebben az eljárásban már a bíróság – a bizonyítási eljárás lefolytatását követően fogja azt vizsgálni – hogy a jogosult, azaz immáron a felperes követelése, mind jogalapját, mind pedig összegszerűségét tekintve megalapozott-e?