A „klasszikus” társasházi átverések
Jelen sorok írója társasházban él, igen régóta. A társasházban a kommunikáció egyik megszokott formája a liftajtóra, illetve a mellette lévő faliújságra történő, gondnok és közös képviselő által kifüggesztett tájékoztatás. Ezek között az elmúlt időszakban igencsak megszaporodtak azon figyelemfelhívó tájékoztatások, amelyek különböző, éppen aktuális csalásokra, átverésekre hívják fel a lakók figyelmét. Ezen átverések lényege, hogy akár a gondnokra, akár a közös képviselőre hivatkozással felkeresik a lakókat és közlik, hogy a társasház megrendelt valamilyen korszerűsítési vagy felújítási munkálatot. Ezen megrendelt munkára vonatkozóan természetesen egyből adnak is egy árajánlatot, ami általában első ránézésre meglehetősen kedvezőnek tűnik. Persze az ajánlatról azonnal kell dönteni anélkül, hogy bármilyen szerződést vagy szerződés tervezetet láttunk volna. A legtöbb esetben az ajánlat elfogadása esetén valamilyen pénzösszeget át kell adnunk előleg vagy foglaló jogcímén, amiről vagy kapunk valamilyen dokumentumot vagy nem.
Innentől kezdve a legtöbb esetben két lehetőség áll fenn a történet folytatására: vagy soha többé nem látjuk a „vállalkozót”, vagy pedig elvégzik a vállalt munkát, ám annak minősége erősen kifogásolható. Az első esetben csalás miatt feljelentést tehetünk bármely rendőrkapitányságon, ez ugyanis a büntetőjog területére tartozó kérdés lesz. A második esetben polgári jogi úton tudjuk érvényesíteni igényünket. Bármely esetről is legyen szó, az, hogy az általunk már átadott pénzösszeget valaha viszont fogjuk-e látni erősen kétséges.
A fentiek miatt minden olyan esetben gyanakodjuk, hogyha ajtónk előtt „kéretlen” szakemberek jelennek meg. A jelenlegi gazdasági, piaci viszonyok között egy jó szakember nem úgy szerez magának ügyfeleket, hogy bekopogtat mindenhová, erre nincsenek rászorulva. Ezen túlmenően pedig bármilyen konkrét ajánlat elfogadása, pénzösszeg átadása előtt kérjünk időt annak átgondolására, illetve a szerződés tervezetének elolvasására. Ne adjunk át pénzt anélkül, hogy írásbeli szerződéssel nem rendelkezünk. Amennyiben pedig a gondnokra, közös képviselőre hivatkoznak, nyugodtan keressük meg őket is. Fontosak lehetnek továbbá a szerződésben szereplő részletek is, így a legkisebb gyanú esetén is célszerű a legrosszabbra gondolni, illetve akár jogászt bevonni a szerződés megkötésébe.
Az „unokázós” csalások
Az úgynevezett „unokázós” csalások áldozatai általában idősebb emberek. Az átverés lényegét szinte mindenki ismeri: idős embereket keresnek meg azzal, hogy egy családtagjuk veszélyben van és sürgősen pénzre van szüksége. Ennek során az áldozattól ékszereket, készpénzt csalnak ki, vagy manapság arra kérik, hogy utaljon el egy nagyobb pénzösszeget, avagy éppen adja meg bankkártyájának adatait. A „segítőkész” telefonáló a legtöbb esetben még akár azt is felajánlja, hogy futárt küld a pénzért, vagy éppen elviszi az áldozatot olyan helyre, ahol utalást vagy egyéb tranzakciót tud indítani, végrehajtani.
Fontos, hogy mi magunk is beszélgessünk idősebb rokonainkkal arról, hogy ilyen átveréseknek ne dőljenek be. Az első és legfontosabb, hogy ilyenkor járjunk utána, hogy valóban bajban van-e azon hozzátartozónk, akire hivatkoztak. Amennyiben a telefonáló valamely hozzátartozónknak adja ki magát, úgy érdemes különböző ellenőrző kérdéseket is feltenni, például arról, hogy mikor találkoztak utoljára, mikor született az illető, stb. Mindig legyen gyanús, ha valamilyen pénzösszeg átutalására vagy átadására kérnek minket, ilyet hivatalos személy sose tesz. Bankkártya adatainkat soha ne adjuk meg telefonon, illetve figyelni kell arra is, hogy nyilvános helyen miről beszélgetünk, hiszen ezen információkkal is vissza lehet élni. Amennyiben pedig megbizonyosodtunk arról, hogy csalást követtek el vagy próbálnak elkövetni ellenünk, értesítsük a rendőrséget.
És a különböző internetes átverések
Az internet térnyerésével együtt jelentek meg az azon keresztül lebonyolított átverések is. Ezek esetében a módszereket nem lehet olyan összefoglalóan leírni, mint az előző kettő esetben, csalás áldozatává pedig azok is válhatnak, akik egyébként otthonosan mozognak az internet világában. Az átverések egy része valamilyen termék értékesítéséhez, vásárlásához kapcsolódnak. Internetes vásárlások esetén legyünk mindig nagyon körültekintőek, nézzük meg, hogy pontosan honnan, kitől vásárlunk. Céges eladók esetében célszerű egy kicsit utánanézni a cégadatoknak is, az elektronikus cégnyilvántartásban megnézhetjük, hogy létezik-e az adott cég, nincs-e felszámolás vagy más eljárás hatálya alatt. Lehetőség szerint fontoljuk meg, hogy utánvéttel fizetünk az általunk megvásárolt termékért, így bankkártya adataink biztosan nem kerülnek rossz kezekbe, a termékért is csak az átvételkor kell fizetnünk. Külföldi vásárlások esetén pedig különösképpen legyünk körültekintőek.
Az internetes átverések másik nagy része az érzelmekhez kapcsolódik: gyakran az internetes társkeresők felületén lehetünk áldozatok. Gyakori, hogy az elkövetők magukat amerikai katonának vagy éppen francia üzletembernek állítják be, akik az ismerkedés korai szakaszában szerelmet vallanak, majd pedig pénzt kérnek áldozataiktól, hol ilyen, hol olyan indokkal. Természetesen a kért összeg átutalása után soha többé nem hallunk az illetőről. Legyünk tehát elővigyázatosak internetes ismerkedéseink során is és mindig alaposan járjunk utána, kinek adunk kölcsön.