Feketén-fehéren: a magyarországi munkabérekről

Amíg egy munkaviszonyban a felek között nincsen vita, rendben mennek a dolgok, addig a munkáltató munkaerőhöz, a munkavállaló pedig pénzhez jut.

A probléma akkor kezdődik, amikor valamelyik fél már nem akarja fenntartani a jó kapcsolatot. A munkáltató részéről ilyenkor kézenfekvő megoldás a munkabér visszatartása. Ekkor már nem lényegtelen, hogy a felek milyen módon állapodtak meg a jövedelemben.

A „fehéren” szerzett jövedelem az, amit a munkaszerződésben meghatároznak, munkabérként kerül bérszámfejtésre, és abból a közterheket is levonják. Az ilyen munkabér igénybíróság előtt maradéktalanul érvényesíthető. Ha a munkavállaló nem járult hozzá, hogy munkabéréből a cég közvetlenül is levonhasson, akkor nagy az esély a sikeres igényérvényesítésre. Az első nagy probléma, amivel a munkavállaló találkozik az, hogy a munkabért bejelentve vagy „feketén” kérje. Sajnos hazánk adórendszere komoly elvonásra épít, ezért az adóelkerülésre vonatkozó hajlandóság magas. Ilyen körülmények között korán sem ritka dolog, hogy sokan döntenek a fekete bér mellett. 

Ebben az esetben viszont a ki nem fizetett munkabért nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, mivel szinte lehetetlen bizonyítani a valós összeget. Általában a munkaszerződés kis fizetést – minimálbért – tartalmaz a felek megállapodása szerint, valójában azonban a megtett távolság alapján számítják ki azt, és kézpénzben történik a kifizetés. Amennyiben a nem bejelentett jövedelmet nem kapja meg a munkavállaló, a legtöbb esetben csak a munkaszerződésben szereplő sokkal alacsonyabb összeget lehetséges követelni a munkáltatótól. 

Szürke kategóriának számít az, az általában kis- és középvállalkozások esetében előforduló módszer, amikor a munkabért különféle juttatások keretében folyósítják, például utazási költségként. Az ilyen „szürke” bérek bíróság előtti érvényesítése minden esetben attól függ, hogy mennyi bizonyíték áll rendelkezésre a valós helyzetről. Ha egyszer megvonják az így kapott juttatást, akkor csak abban az esetben lehet utólag behajtani az összeget, ha például a gépkocsi költségként folyósított kifizetésről be lehet azt bizonyítani, hogy valójában munka díjazása miatt kapta azt a dolgozó. Gyanús lehet a rendszeres, ugyanakkora összegű juttatás vagy a céges levelezés is. Érdemes előre felkészülni az esetleges vitákra, és minél több bizonyítékot gyűjteni, hogy később sikerrel lehessen érvényesíteni a követelést.

Azt is le kell szögezni – amennyiben egy bírósági eljárás során megállapításra kerül -, hogy ha a valós munkabér nagyobb, mint az adóalapot képező, „bejelentett” összeg, akkor az adóhatóság vizsgálatot kezdeményezhet a munkavállaló ellen is. Ennek oka az, hogy bár a munkaszerződésben rögzített munkabér után rendes jövedelemadót vonnak le, azonban az ezen felül folyósított összegek adómentes juttatásként kerültek kifizetésre. Tehát a munkavállaló a teljes munkabére után nem fizette be az összes adót, amit az adóhatóságnak öt évre visszamenőleg lehetősége van behajtani. 

Összefoglalva: egy béralkunál törekedjünk arra, hogy minden juttatást fehéren kapjunk meg, érdemes ilyenkor fejben tartani, hogy a fekete és a szürke munkabér valójában kevesebbet ér.