Bár hivatalos személynek minősülnek, a felügyelők intézkedési jogköre és igénybe vehető eszközei nem azonosak a rendőrséggel, illetve a parkoló ellenőrökével sem.

A közterület-felügyelő az önkormányzat alkalmazásában eljáró hivatalos személy. Feladatának ellátása során ellene alkalmazott erőszak, valamint munkájának akadályoztatása kiemelt bűncselekménynek minősül. Intézkedése során ugyanolyan együttműködést kell tanúsítania az állampolgároknak, mint rendőri eljárás esetén.

A felügyelőnek kötelező egyenruhában ellátni a munkáját, és eljárás előtt elengedhetetlen magát – a rendőrhöz hasonlóan – igazolvánnyal igazolnia. Felszólítására az állampolgárnak igazolnia kell magát hiteles iratokkal, ha ezt megtagadja, akkor a felügyelő a rendőrség előtt előállíthatja, ellenszegülése esetén rendőri segítséget kérhet, amely megérkezéséig a delikvens feltartóztatható. Amennyiben az állampolgár erőszakos magatartást tanúsít, a felügyelő testi erőt, gázspray-t alkalmazhat vagy bevetheti szolgálati kutyáját, míg lő-, ütő vagy vágó fegyvert nem használhat. 

Nem árt tudni, hogy úgynevezett tájékoztatás-kérés (amikor a közterület-felügyelő információt akar megtudni) és igazoltatás céljából, valamint a behajtási tilalmat megszegő vagy környezetszennyező járművek esetében a felügyelő jogosult a járművet megállítani. Ha a felügyelet az intézkedés során eljárást indít, akkor az induló szabálysértési vagy közigazgatási eljárásban lehet panasszal élni az indokolatlannak tartott sérelmek miatt. Ha eljárás nem indul, vagy helyszíni bírságot szab ki a felügyelő, akkor 8 napon belül a jegyzőhöz lehet panaszt előterjeszteni. Azonban az esetleges visszaélések bizonyíthatósága nehéz, hiszen a közterület-felügyelő által írt jegyzőkönyv közokirat, az ebben foglaltakat nem könnyű érdemben vitatni. Leginkább több független tanú vagy videófelvétel az, amelyet felhasználhatunk panasztétel esetén.

A közterület-felügyelő jogosult a forgalmat akadályozó járművet kerékbilinccsel rögzíteni vagy annak elszállításáról gondoskodni, és helyszíni bírságot kiszabni. A kerékbilincs, valamint a jármű elszállítása nem szabálysértési eljárás, hanem általános közigazgatási cselekmény: a jogszabály szerint a forgalom akadálymentesítése miatt végezhető el. Ha a közterület-felügyelő szabálysértést (például a KRESZ megsértését) észlel, akkor jogosult szabálysértési eljárást indítani az elkövető ellen. Ha igazoltatásra kerül sor, és az elkövető elismeri felelősségét, lehetőség van helyszíni bírságra is. Szintén helyszíni bírságot szabhatnak ki távollévő járművezető ellen is. 

A közterület-felügyelet általában a szabálytalanul várakozó járműveknél bírságol és az egyirányú forgalommal szemben álló gépkocsiknál intézkedik. Ugyanakkor a jogköre elég tág, fellépését tűrnie kell az állampolgároknak. Sok önkormányzatnál a zöld területen való parkolásnak is szigorú szabályai vannak, az engedély nélkül itt várakozóknál szintén helyszíni bírságot szabhat ki a felügyelet, amelynek minden esetben az önkormányzati rendelet az alapja, ellentétben az előbbiekkel, ahol a KRESZ-be ütköző szabálysértésekről beszélhetünk. Ezért jó tisztába lenni az adott önkormányzatok zöld területet érintő szabályozásával.