A Ptk. 2013. évi V. törvény szerint elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. 

A felsorolás minden elemének teljesülnie kell ahhoz, hogy a tulajdonszerzés megtörténjen, tehát a dolgot meghatározott ideig, és meghatározott módon kell birtokolnunk, hogy azon tulajdonjogot szerezzünk. az elbirtoklás feltételeivel részletesebben foglalkozik az alábbi cikkünk.

Az elbirtoklás első hallásra egy agresszív, „aki kapja marja” típusú magatartásnak tűnik, de valójában hatalmas társadalmi/gazdasági igény mutatkozik arra, hogy az elhagyott, uratlan dolgok tulajdonosra leljenek (gondoljunk csak a találásra). És arra is társadalmi, gazdasági igény van, hogy egy terület ne legyen gondozatlan, műveletlen. Tehát oszlassunk el pár tévhitet az elbirtoklás kapcsán!

Tévhit: Akárki „kitúrhat” a saját ingatlanomból, és elbirtokolhatja?

Természetesen nem. Az elbirtoklás kizárólag akkor következhet be – ingó és ingatlan dolog esetében is – ha a tulajdonos a tulajdonosi jogait nem gyakorolja. Tulajdonhoz kapcsolódó jogok a birtoklás, használat, hasznok szedése vagy a rendelkezés. Tehát ha a tulajdonos nem is használja az adott ingatlant, de mondjuk megterheli, elidegeníti, viseli annak terheit, vagy akár végrendeletben örökül hagyja valakinek, akkor megszakítja az elbirtoklási időt, és így a tulajdonszerzés nem következik be. Ezen kívül a törvény kizárja az elbirtoklást, ha bűncselekmény elkövetése útján kerül a hatalmunkba az elbirtoklás tárgya. Tehát az erőszakos tulajdonszerzéssel szemben véd bennünket a törvény, sőt ezzel szemben jogos önhatalommal felléphetünk. Tulajdonunkat tehát megvédhetjük egy birtoksértővel szemben.

Tévhit: Ha valaki tudja, hogy az nem az övé, akkor az elbirtoklás nem valósulhat meg

A törvény úgy fogalmaz, hogy az elbirtoklónak a dolgot sajátjaként kell használnia, de ez nem jelenti azt, hogy az elbirtokló tulajdonosnak gondolja magát. Mindössze azt jelenti, hogy azt hiszi, hogy a tulajdonos véglegesen lemondott az adott dologról. Fontos, hogy az elbirtokló a birtoklását véglegesnek, és teljeskörűnek tekintse, tehát nem csak a dolog javait, hasznait szedi, hanem viseli annak terheit, energiát fordít annak fenntartására, pl. helyreállítja a dologban beállt károkat is. Az elbirtokló tehát tulajdonoshoz hasonló hatalommal bír a dolog fölött, és eszerint is jár el.

Tévhit: Akkor csak beköltözök egy házba és majd „jól elbirtoklom”

A törvény nem csak a bűncselekménnyel szerzett dolog elbirtoklását tiltja meg, hanem az egyébként alattomos, aljas módon megszerzett dolog elbirtoklását is kizárja. Tehát bár nem kell magamat tulajdonosnak gondolnom, de rosszhiszeműen nem tudok elbirtoklással tulajdont szerezni. Ha tisztában vagyok azzal, hogy az adott dolognak van tulajdonosa, csak éppen nem birtokolja azt (mondjuk egy gazdag család egyik nyaralója a sok közül, amit szinte sosem látogatnak) legfeljebb önkényes lakásfoglaló lehetek, de elbirtoklással nem szerezhetek tulajdont. Egyébként még jóhiszeműen is rizikós döntés volna, mert mint korábban tisztáztuk, a rendelkezési jog gyakorlása szintén megszakítja az elévülést. Tehát nem kell, hogy a tulajdonos birtokba vegye a tulajdonának tárgyát, elég ha az elbirtokló tudtán kívül megterheli, és máris gyakorolta fölötte tulajdonosi jogait.

Tévhit: A bérlő elbirtokolhatja az ingatlant, ha sokáig használja, gondozza

Teljesen alaptalan tévhit, de sokan félnek tőle, hogy ha pl. nem foglalkoznak mezőgazdasággal, és évtizedekre haszonbérbe adják földjeiket, akkor a haszonbérlő majd megszerzi azok tulajdonjogát. Több okból is kizárt a bérlő, haszonbérlő tulajdonszerzése. Egyrészt azért, mert azzal, hogy a tulajdonos bérbe adja az ingatlant, egyben hasznosítja azt, tehát gyakorolja a tulajdonosi jogait. Másrészt, a bérlő ezesetben rosszhiszemű elbirtokló volna, hiszen nem tekintheti véglegesnek a birtoklását, tisztában kell lennie azzal, hogy birtoklása ideiglenes, és rendelkezési joga nem teljes, ahogy azzal is, hogy a tulajdonos nem mondott le a dolog fölötti rendelkezési jogáról.