Mit jelent az, hogy elállok egy szerződéstől?

Egy szerződéstől való elállás gyakorlatilag a szerződés megszüntetésének egyik módja. Éppen ezért elállni csak egy már megkötött szerződéstől lehet. Az, hogyha még a szerződés megkötése előtt valaki meggondolja magát és mégse köt szerződést, jogi szempontból nem minősül elállásnak.

Az elállás egy egyoldalú jognyilatkozat. Ez azt jelenti, hogy azt nem kell elfogadnia a másik félnek, ha az elállás jogszerű, akkor megszünteti a szerződést.

Az elállás felbontja a szerződést, ami azt jelenti, hogy a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg szünteti meg a szerződést. Ekkor az eredeti állapotot kell helyreállítani, tehát a már kapott terméket, szolgáltatást, pénzt vissza kell adni. Ha ez valamilyen okból nem lehetséges, akkor csak a szerződés felmondására van lehetőség. A felmondás a jövőre nézve szüntet meg egy szerződést, a már teljesített szolgáltatásokkal kell a feleknek elszámolniuk, további szolgáltatásokkal pedig nem tartoznak egymással.

Mikor állhatok el egy szerződéstől?

Erre a kérdésre nem is olyan egyszerű választ adni, mint elsőre tűnik. Elállásra általános jelleggel akkor van lehetőség, hogyha a másik fél valamilyen szerződésszegést követ el. A másik fél szerződésszegő magatartásán kívül azonban az is szükséges, hogy az elállási jogát gyakorló félnek a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnjön.

Gyakori eset, hogy egy szerződéses kapcsolatban valamelyik fél nem tartja be a felek közötti megállapodásban foglalt határidőket, tehát késedelembe esik. Ebben az esetben nincs szükség az érdekmúlás bizonyítására akkor, ha a késedelmet elszenvedett fél az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, ám ezen póthatáridő alatt sem teljesít a másik fél. Még erre sincs szükség akkor, hogyha a szerződés tárgya egy olyan szolgáltatás, amit rendeltetésénél fogva meghatározott időben – és nem máskor – kell teljesíteni. Jó példa erre egy esküvői torta, amelynek értelemszerűen a lagzi napjára el kell készülnie.

A másik gyakori eset a hibás teljesítés esete, tehát amikor a vásárolt termék valamilyen rejtett hibában szenved. Ebben az esetben akkor van lehetőség a szerződéstől elállni, ha a másik fél a termék eladója a  kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a jogszabályi feltételekkel nem tud eleget tenni, illetve ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Ebben az esetben az érdekmúlás nem feltétlenül függ attól, hogy a hiba javítható, illetve kicseréléssel elhárítható vagy sem, mivel az érdekmúlás egyéb – szubjektív – okból is bekövetkezhet.

Ezek szerint elállásra csak szerződésszegés esetén van lehetőség?

Nem feltétlenül. Minden szerződés tartalmát – bizonyos korlátok között – a felek alakítják ki, állapítják meg. Ebből adódóan a feleknek arra is lehetősége van, hogy a szerződésükben egyik vagy másik félnek elállási jogot biztosítsanak bizonyos feltételek esetén.

Ezen kívül maga a Polgári Törvénykönyv bizonyos szerződéstípusok esetében további elállási jogot is biztosíthat. Jó példa erre a vállalkozási szerződés, aminél a vállalkozó elállhat a vállalkozási szerződéstől, ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad és ezt figyelmeztetés ellenére is fenntartja. A megrendelő pedig a szerződés teljesítése előtt bármikor elállhat a vállalkozási szerződéstől.

És mi a helyzet a 14 napon belüli elállással?

A 14 napon belüli elállási jogot egy másik jogszabályunk, a 45/2014. (II. 26.) Kormány rendelet szabályozza. Fontos kiemelni, hogy a 14 napon belüli elállási jog a jogszabály alapján csak a fogyasztókat illeti meg, fogyasztói szerződések megkötése esetén. Fogyasztó mindenki, aki a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Ha tehát egyéni vállalkozóként, avagy cég nevére rendelünk meg egy terméket, ez az elállási jog nem illet meg minket.

A 14 napon belüli elállás csak az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén illeti meg a fogyasztókat. Tipikusan ilyen az interneten rendelt termék, avagy egy étteremben tartott termékbemutatón megvásárolt áru adásvétele érdekében kötött szerződés. Ebben az esetben ugyanakkor a fogyasztónak nem kell indokolnia elállását, nem kell bizonyítania érdekmúlását, pusztán a terméket kell visszajuttatnia a vállalkozás részére.

Elállásra tehát főszabály szerint akkor van lehetőségünk, hogyha a másik fél szerződésszegést követ el. Jogszabályaink azonban egyes szerződéstípusok esetén más okból is lehetővé teszik az elállást. A fogyasztókat védő jogszabályaink pedig ezen túlmenően védik a vásárlókat akkor, amikor egy terméket nem lehet előzetesen felpróbálni, kipróbálni, személyesen megvásárolni.