Dulakodás – mit is látunk a videón?

Az említett felvételen azt láthatjuk, hogy Budapesten, a Kerepesi úton halad két gépjármű egymás mellett. A jobb oldalon haladó – egyébként szabálytalanul buszsávban közlekedő – gépjármű vezetője bevág a másik gépjármű elé, hirtelen fékezéssel megáll, majd pedig kiszáll az autójából. Ezek után a sofőr hátra sétál a másik gépjármű vezetőjéhez, kinyitja az autó ajtaját, majd feltételezhetően emelt hangon, indulatosan, erősen gesztikulálva számon kéri valamiért a másik felet. Ezek után a hátsó gépjármű vezetője kipattan a gépjárműből és dulakodás kezdődik a két sofőr között, miközben a felvételt készítő gépjárműnek is nekiesnek. A dulakodásnak végül a gépjárművek utasai vetnek véget.

Az ügy megítélése büntetőjogi és szabálysértési oldalról

Bár az említett felvételeken a kamera hangot nem rögzített, az azon látható személyek testbeszédéből ítélve elhangozhattak nem túl kedves mondatok. A becsmérlő kifejezések akár a becsületsértés szabálysértési alakzatát is megvalósíthatják. Becsületsértés esetén azonban csak akkor indul szabálysértési eljárás, hogyha a sértett magánindítványt terjeszt elő az őt ért sérelem miatt. Abban az esetben viszont, hogyha a vita hevében valamelyik fél a másikat vagy annak hozzátartozóját megfenyegeti valamilyen személy elleni, erőszakos bűncselekménnyel, hogy így keltsen félelmet, már a zaklatásnak minősül.

A becsületsértés elkövethető tettlegesen is, amikor ugyan testi sértés okozására nem kerül sor, ám az elkövető olyan magatartást tanúsít, amellyel megsérti a sértett becsületét. A bírói gyakorlat tipikusan ilyen eseteknek tekinti az olyan támadó jellegű magatartásokat, mint például a lökdösődést, rángatást, ütlegelést, arculütést, leöntést, leköpést, stb. A tettleges becsületsértés már bűncselekménynek minősül, azonban eljárás ebben az esetben is akkor indul, hogyha a sértett magánindítványt terjeszt elő.

A videón látott magatartás azonban a tettleges becsületsértés mellett a garázdaság  törvényi tényállást is kimerítik. Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, garázdaságot  követ el az, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. A videón látottak minden bizonnyal kimerítik ezen törvényi tényállás minden elemét.

A videón látottak tehát biztosan megvalósították a tettleges becsületsértés és a garázdaság tényállását is. A kialakult bírói gyakorlat értelmében ha a tettleges becsületsértés során alkalmazott erőszakos magatartás egyéb tényállási elemekkel párosul – kihívóan közösségellenesség, megbotránkoztatásra, illetve riadalomkeltésre alkalmasság – és súlyosabb bűncselekmény nem valósul, akkor a tettleges becsületsértés vétsége beolvad a garázdaság vétségébe. Ebben az esetben tehát garázdaság miatt indul meg a büntetőeljárás, ami úgynevezett közvádra üldözendő bűncselekmény. Ebben az esetben tehát nincs szükség a sértett magánindítványára az eljárás megindításához.

Bár jelen esetben az utasok szerencsére viszonylag hamar szétválasztották a két gépjármű sofőrjét, sajnos az sem lenne elképzelhetetlen, hogy egy ilyen összetűzés verekedéssé fajuljon. Ebben az esetben a sérülés gyógytartamától függően könnyű testi sértés vagy súlyos testi sértés is megvalósulhat. Igazán extrém esetben pedig egy ilyen verekedés akár az egyik fél halálával is végződhet, amikor is már gondatlanságból elkövetett emberölésről is beszélhetünk.

Az ügy megítélése polgári jogi szempontból

A videón jól látszik és a felvételt készítő személy is nyilatkozott arról, hogy a két sofőr a dulakodás során nekiesett a felvételt készítő személy gépjárművének és azon sérülést okozott. A kárt szenvedett vétlen fél kártérítési igényt érvényesíthet a gépjárművében keletkezett sérülések miatt a kárt okozó személlyel szemben. A károsultnak tehát elsődlegesen ilyenkor arra kell törekednie, hogy minél hamarabb rendelkezésére álljon a kárt okozó személy neve és szükséges személyes adatai.

Összegzés

A videón látottak alapján tehát a dulakodást elkövető sofőrök akár büntetőjogi felelősségre vonással is számolhatnak. Az ezzel járó eljárások, meghallgatások, bírósági tárgyalások pedig biztosan jobban megkeserítik a sofőrök életét, mint amennyit maga az eredeti konfliktus ért volna. Nézetletéréseinket célszerű tehát higgadtan, józan ítélőképességünk megőrzése mellett rendeznünk.