A november 17-i döntés hosszas vita végére tett pontot azzal, hogy kimondta több törvény vonatkozó paragrafusainak és a fővárosi közgyűlés több rendeletének alkotmányellenességét.Az Alkotmánybíróság továbbá mulasztásos alkotmánysértést állapított meg abban a körben, hogy az Országgyűlés hiányosan szabályozta a közútkezelő jogait gyakorló helyi önkormányzatok, illetve a Fővárosi Közgyűlés rendeletalkotási jogkörét.Az Alkotmánybíróság szerint a jelenlegi szabályozás nem alkalmas a parkolással kapcsolatos kérdések és a jogszerűtlen parkolás következményeinek hatósági kezelésére.A jelenlegi rendszerrel szemben az volt a fő kifogás, hogy indokolatlanul és ellenőrizhetetlenül keveri a díjfizetés ellenében történő parkolásnál a közjogi és a magánjogi elemeket. Míg a parkolást polgári jogi szerződésnek kell felfogni, a díj és a pótdíj mértékét a parkolásból származó bevételben (a mintegy árhatóságként) érdekelt főváros határozza meg. Ez olyan állapotok kialakulásához vezet, mely tökéletesen ellentmond a szerződési jog alapelveinek (pl. a felek mellérendeltsége) és a fogyasztók kiszolgáltatottságához vezet, mivel a monopolhelyzetben lévő társaságok visszaélnek erőfölényükkel. Ugyancsak rendezetlen, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek milyen módon szervezhetik meg a parkolók üzemeltetését.Az Országgyűlésnek 2010. június 30-ig kell az alkotmánysértést orvosolnia.
Döntés a fővárosi parkolásról

Több beadvány is érkezett az Alkotmánybírósághoz, melyekben a budapesti parkolást támadta mintegy húsz előterjesztő és három bíró.