Bűncselekménnyel okozott kár

Egy fiatal lány egy rendőrnek tesz vallomást.

Amikor közlekedési baleset vétlen áldozatai vagyunk, ugyanúgy bűncselekménnyel okoznak nekünk kárt, ahogyan egy utcai támadás során, vagy éppen abban az esetben, ha csalás sértettjei vagyunk. A különbség abban áll, hogy amíg a járművel okozott károk esetén az okozó fél kötelező felelősségbiztosítása alapján jó eséllyel megtérül a kárunk, a többi esetben ez már nem annyira magától értetődő, illetve más utat kell bejárnunk ahhoz.

Pedig belátható, hogy még egy kisebb baleset is észrevehető károkkal jár, nem beszélve a súlyosabb sérülésekről. Egy utcai támadást követően kiesünk a munkából a felépülés idejére, ráadásul ott vannak a kezelési költségek. Súlyos esetben pedig sajnos olyan maradandó fájdalmak, egészségkárosodás is fennállhat, ami egész életünkre kihat.

Bűncselekmény esetén az elkövetőnek felelnie kell a tettéért, a büntetőjogi felelősség megállapítása a büntetőbíróság feladata. A következmény pedig valamilyen büntetőjogi szankció, ami a pénzbüntetéstől kezdve a közmunkán át a szabadságvesztésig több formát ölthet. Ez a szankció azonban nem a sértettet veszi előtérbe, sokkal inkább arra szolgál, hogy az elkövetőt visszatartsa a hasonló cselekedetektől, illetve elrettentő hatással legyen a társadalom többi tagjára.

Mit tehet a sértett, hogy a bűncselekmény őt ért hatása legalább részben kompenzálva legyen?

A bűncselekménnyel okozott kár megtérítését az elkövetőtől, több elkövető esetén azok mindegyikétől lehet követelni.  Ez a kár lehet vagyoni kár, így a bűncselekmény miatt bekövetkezett vagyoncsökkenés, elmaradt bevétel. Maradva a testi sértés példájánál, az elkövető köteles megfizetni a kezelés költségeit, táppénz miatt kiesett jövedelmet, maradandó egészségkárosodás esetén akár egész életre szóló járadékot.  Ezen túl sérelemdíj is követelhető, amennyiben a bűncselekmény a sértett személyiségi jogainak sérelmével járt. Ez gyakran az egészséghez fűződő jogot jelenti, de természetesen gyakorlatilag bármilyen más személyiségi jog sérelme is szóba jöhet.

Már a büntetőeljárás során be lehet jelenteni úgynevezett polgári jogi igényként, sőt kérni lehet az elkövető egyes vagyontárgyainak zár alá vételét annak érdekében, hogy ne adhasson túl a későbbi kártérítés alapjául szolgáló vagyontárgyakon. Fontos azonban tudni, hogy a büntetőeljárás során a legritkább esetben dönt a bíróság az ilyen polgári jogi igényekről. Emiatt, illetve a gyorsabb igényérvényesítés miatt is, célszerűbb külön eljárásban, azaz fizetési meghagyással, vagy polgári peres úton érvényesíteni a kártérítési és/vagy sérelemdíj iránti igényt.

A kártérítési igények fő szabály szerint 5 év alatt évülnek el, de a bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

A kártérítési igény érvényesítésére irányuló eljárásnak a büntetőeljárással szemben tehát az a célja, hogy a sértettnek okozott kár megtérüljön, mely sok esetben hozzájárul ahhoz, hogy a bűncselekmény pszichés következményeinek feldolgozása is könnyebbé váljon.  Sok esetben a sikeres kártérítési eljárást követően a végrehajtás akadályát képezi a végrehajtható vagyon hiánya. Ennek ellenére fontos, hogy magáról a lehetőségről a sértett tudjon, és maga mérlegelhesse jogi segítség igénybevételével, hogy milyen lépéseket célszerű megtenni a kár megtérülése érdekében.