Széles a palettája azoknak a károknak, amelyek ingatlanunkat és leféltettebb tárgyainkat érhetik. Gondoljunk csak egy kávéfőző felrobbanására, vagy egy esetleges csőtörésre (hogy rosszabbról ne is beszéljünk)

Míg az apróbb károk bosszúságot okoznak, jelentősebb kár esetén hosszú évek munkája veszhet kárba.

Otthonunk, vagyontárgyaink megóvása elsődleges érdekünk. Egyes előre nem látható, de bekövetkezhető szerencsétlen esemény káros hatását legegyszerűbben egy megfelelő lakásbiztosítás megkötésével védhetjük ki. A lakásbiztosítás keretében a biztosító társaságok által nyújtott biztosítási szolgáltatás ideális esetben azt eredményezi, hogy az ún. "előszereteti érték" elvesztésén túl, anyagi kár nem ér bennünket.

Minden igényünknek megfelelő lakásbiztosítást kötni nem egyszerű. Fontos, hogy a biztosítás megkötése előtt tájékozódjunk az egyes biztosítások általános- és különös szerződési feltételeiről. Külön kiemeljük az ún. kizárt kockázatok tanulmányozásának szükségességét a későbbi kellemetlenségek elkerülése végett. Alaposan át kell nézni a szerződéskötést megelőzően a biztosítók által nyújtott szolgáltatások körét is.

Előfordulhat az is, hogy nem dönthetünk szabadon. Hitelfelvétel esetén a hitelintézet gyakran a feltételeként szabja meg a lakásbiztosítási szerződés megkötését.

A biztosítások általában a következő alapkockázatokat foglalják magukban:

• tűz, robbanás, villámcsapás,
• vihar, felhőszakadás, árvíz,
• hónyomás, jégkárok,
• földrengés, földcsuszamlás,
• kő- és földomlás, üregbeomlás,
• idegen jármű ütközése, légijármű ütközése, idegen tárgy rádőlése.

Kiegészítő biztosítást az alábbi kockázatokra köthetünk:

• betöréses lopás, rablás, vandalizmus,
• csőtörés, vezetékes vízkár,
• üvegtörés,
• villámcsapás másodlagos hatása (indukció),
• balesetbiztosítás,
• felelősségbiztosítások.

A lopás és rablás kockázatának biztosítása esetén a biztosítási feltételek legfontosabb pontja a védelmi előírások (biztonságtechnikai elemek – pl. rács, hevederzár, stb.) meghatározása. A biztosítók ugyanis különböző kategóriákba sorsolják az épületek védelmét és ehhez igazítják a kockázati limiteket úgy, hogy az egyes vagyonvédelmi szintekhez káreseményenként meghatározzák a a kifizethető maximális biztosítási összeget.

Ugyanakkor a bírósági gyakorlat szerint a biztonságtechnikai követelmények a lakásbiztosítási szerződésnek olyan lényeges feltételei, amelyeket a biztosító ügyfelének a szerződéskötés alkalmával írásban, aláírásával is elismerten meg kell kapnia ahhoz, hogy azok a szerződés részévé váljanak. Ennek hiányában a mechanikai védelem esetleges hiányosságai az ügyféltől nem kérhetőek számon, és azokra hivatkozással a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól nem mentesülhet.

További szolgáltatások lehetnek:

• oltás,
• mentés,
• rom- és törmelékeltakarítás,
• kárenyhítés költségei,
• ideiglenes lakás költségei,
• elmaradt bérleti díj,
• szigetelési hibák,
• elveszett személyi okmányok pótlása, bankkártyák letiltása,
• zárcsere költségei,
• készpénz,
• vállalkozás vagyontárgyai.

Az egyes kockázatok bekövetkezési lehetőségét átgondolva mindenki eldöntheti, hogy mely fedezetek a legfontosabbak számára.

Mely vagyontárgyak biztosíthatók?

Lakásbiztosítás esetén biztosítható az ingatlan, és a benne található ingóságok.

Az ingatlanbiztosítás keretében biztosítható:

• állandó lakás céljára szolgáló épületek,
• nyaralók,
• melléképületek,
• építmények pl. medence, járda.

Ki kell emelni, hogy a biztosítók többsége kizárja a biztosítható vagyontárgyak köréből a még építés alatt álló épületeket, és a bennük elhelyezett építő- és segédanyagokat.

Az ingóságok körében biztosítható:

• általános háztartási ingóságok,
• kiemelt értékű ingóságok,
• értékőrző ingóságok,
• nemesfémek,
• gyűjtemények (pl. bélyeggyűjtemény).

Ki köthet lakásbiztosítási szerződést?

Lakásbiztosítási szerződést köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, ill. aki a biztosítást az ilyen személy javára köti meg (magyar állampolgár, gazdálkodó szervezet, társasház, lakásszövetkezet, ill. külföldi állampolgár).

Hogyan határozzuk meg a biztosítási összeget (vagyonértéket)?

A biztosítási összeg meghatározása rendkívül fontos. A szerződésben külön-külön kell meghatározni az ingatlanok és ingóságok biztosítási összegeit.

A biztosítási összeghez igazodik a biztosítási díj és a kifizethető szolgáltatási összeg is.

A lakásbiztosításoknál a biztosítási összeggel kapcsolatban leggyakrabban előforduló probléma az alulbiztosítás, amikor a szerződő pl. egy ingatlan értékét a tényleges értéknél alacsonyabban határozza meg. Ez azt eredményezi a káresemény bekövetkezésekor, hogy a biztosító arányosan alacsonyabb összeget fizet ki (például egy 1.000.000 Ft értékű ingatlan 500.000 Ft-ra történő biztosítása esetén teljes kárként 500.000,-Ft fizethető ki, ha pedig az ingatlan 10%-át érte kár, 50.000 Ft-ot fizet a biztosító.)

Épület esetén a szerződés kötelező tartalmi eleme az az összeg, amennyiért az épületet ismét fel lehetne építeni. A hitellel vásárolt ingatlan esetében fontos, hogy az épület értékénél a kamatokkal növelt hitelösszeget kell figyelembe venni.

Az ingóságok értékénél kulcsszó a pótlási érték, amelyért azokat megsemmisülés, eltűnés esetén pótolni lehet. Tehát, ha egy öt éves fényképezőt lopnak el lakásunkból, a biztosító szolgáltatásából új fényképezőt tudjunk vásárolni, és ne csak néhány ezer forintot kapjunk.

Külön kiemeljük -mert ezzel a biztosítottak alacsony hányada foglalkozik csupán- be kell jelentenünk a biztosítónak, ha ingatlanunkon értéknövelő beruházást végzünk, ill. esetleg értékes vagyontárgyat vásárolunk.

Előfordulhat, hogy egy új ingóság vásárlása esetén célszerű a lakásbiztosítási szerződést újra kötni, amely eljárás ingyenes, a biztosítási díj ugyanakkor emelkedhet.

Mit jelent a lakásbiztosítás indexálása?

Az indexálás a legegyszerűbben fogalmazva értékkövetést jelent. Lényege, hogy a biztosítók évente emelik a biztosítási összeget és a biztosítási díjat az infláció mértékének megfelelően. A biztosítottat egy levél keretében értesítik az indexálásról.

Az indexálást természetesen nem kötelező elfogadni, azonban elutasítását írásban kell jelezni a biztosító felé. Fontos figyelembe venni, hogy amennyiben az indexálást elutasítjuk, úgy egy esetleges káreseménynél a szolgáltatási összeg is az indexálás nélküli biztosítási összeg alapján kerül meghatározásra és nem az ingatlan jelenkori értéke alapján.

Melyek a speciális kötelezettségek lakásbiztosítás esetén?

A szerződés megkötésekor:
A biztosított köteles minden a kockázat vállalásához szükséges információt a biztosító rendelkezésére bocsátani, illetve ezek változását a biztosítónak bejelenteni. Eleget tehetünk ennek azzal, hogy a biztosító írásban közölt kérdéseire a valóságnak megfelelő válaszokat adunk.

A káresemény bekövetkezésekor:
Nyolc napon belül értesíteni kell a biztosítót a káresemény bekövetkezéséről telefonon, vagy írásban a kárbejelentő lap kitöltésével. Hova lehet fordulni, ha biztosító eljárását nem érezzük megfelelőnek?

Elsősorban az érintett biztosítnál lehet kezdeményezni az intézkedés felülvizsgálatát. Ha nem sikerül megegyezni, a panaszos fordulhat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez ill. a Kamarák mellet működő békéltető testületekhez is. Továbbá minden esetben nyitva áll a bírósági út igénybevételének lehetősége, amely a biztosító és a biztosított közötti jogvita végleges eldöntését jelenti.