Az egyszerűsített foglalkoztatás legújabb szabályai

Felülnézetben, egy férfi kezet fog egy nővel, aki mellett ott áll a férje.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény 2010.04.01-től hatályos.

A jogszabályt rögtön a hatályba lépését követően sok kritika érte az érintettek részéről, olyan szabályokat tartalmaz ugyanis, amelyek rendkívül megnehezítik a foglalkoztatást a hatálya alá tartozó területeken, elsősorban a mezőgazdasági ágazatban.2010.07.05-én elfogadták az egyszerűsítet foglalkoztatásról szóló törvény módosítását. A módosítás célja, hogy életszerűbb, alkalmazhatóbb szabályokat fogalmazzon meg. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályait a korábbi szabályokkal összhangban a mezőgazdasági-, valamint az idegenforgalmi idénymunkára, továbbá az alkalmi munkára lehet alkalmazni.Az alkalmi munka határozott időre szóló munkaviszony, amely összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy hónapon belül 15 napig, egy éven belül pedig legfeljebb 90 napig tarthat.Alapvető változás a korábbi jogszabályhoz képest, hogy a foglalkoztatási jogviszony a munkáltató munkavégzés megkezdése előtti bejelentésével és nem a munkaszerződés megkötésével keletkezik. Amennyiben a munkavállaló kéri, a munkaszerződést írásba kell foglalni. Az APEH-hez való bejelentés történhet az ügyfélkapun keresztül elektronikusan (interneten), telefonon, sms-ben, továbbá írásban is. Ez utóbbi esetben a jogszabály mellékletében szereplő munkaszerződést kell – kitöltve – eljuttatni az adóhatósághoz. A bejelentést sms-ben csak decembertől lehet megtenni.A közteher mezőgazdasági-, valamint az idegenforgalmi idénymunka esetén minden naptári nap 500, míg alkalmi munka esetén napi 1.000 forint. Ezt a munkaadónak kell megfizetnie, a munkavállalónak kifizettet bérnek az egésze jövedelem, és a munkavállalónak főszabály szerint- a törvényben meghatározott kivételekkel nem kell bevallást benyújtania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme után. A közterhet a következő hónap 12. napjáig kell átutalni az adóhivatalnak.Az íly módon foglalkoztatott nem minősül a Társadalombiztosítási járuléktörvény (Tbj.) szerinti biztosítottnak, nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra azonban szerez jogosultságot. A napi 500 forintos köztehernél 1.370, míg a napi 1.000 forintos köztehernél 2.740 forint a nyugellátás számításának alapja.A bejelentési kötelezettség egyszerűsítése érdekében a jogszabály bevezeti a foglalkoztatás azonosító kódszámot, és csökkenti a bejelentendő adattartalmat. Lehetővé teszi továbbá a bejelentés módosítását a munkavégzés megkezdését követő két órán belül, ha előre nem látható körülmény, pl. időjárás változása miatt a munkavégzésre mégsem kerül sor. Ugyanakkor törvényi vélelmet állít fel, hogy két óra letelte után a foglalkoztatás megvalósultnak tekintendő.Az adóhatóság a befizetett közteher összegéből a magán-nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállaló esetén 91,8 százalékot, (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 69,9 százalékot) a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 21,9 százalékot a munkavállaló magán-nyugdíjpénztárának, 1,4 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak és végül 6,8 százalékot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.Az a munkaadó, amely 300 ezer forint, vagy attól több adótartozást halmozott fel, nem jogosult az egyszerűsített foglalkoztatásra mindaddig, amíg a tartozását nem egyenlítetteA törvény jelenleg az országgyűlés elnökének aláírására vár, 2010. augusztus 1-én lép hatályba.