Ha később a határozatot támadni akarjuk, nagyon nagy jelentősége van annak, hogy a helyszínen milyen tényállás került rögzítésre. Ezért nem árt tudni, hogy milyen jogok illetnek meg bennünket a helyszíni vizsgálat során. Jelen cikk kizárólag a fuvarozókat legtöbbször érintő közigazgatási eljárást helyezi górcső alá. Ilyen eljárás indul a legtöbb fuvarozással kapcsolatos bírságolásnál (például az összes AETR alá tartozó cselekménynél), de a minden gépjárművezetőt érintő biztonsági öv és mobiltelefon nem megfelelő használata miatt is.

Amennyiben közúti ellenőrzés alá vonnak és helyszíni eljárásra kerül sor, önmagunk jogi képviselőjeként első sorban érdemes megfelelő hangulatot teremteni az eljáró rendőrrel. A kötekedő, ideges magatartást tanúsító autóssal ellentétben a hozzáértő, segítőkész ügyfél hamar kialakíthat egy udvarias légkört, így akár a bírságot is elkerülheti.

Miután megalapoztuk a kedvező hangulatot, a rendőr jegyzőkönyvben rögzíti a történteket.

A rendőr által hivatalos eljárás során felvett jegyzőkönyv közokiratnak minősül, ami az ellenkező bizonyításig teljes bizonyító erővel bizonyítja a benne foglaltak valóságtartalmát. Ez nyilvánvalóan rendkívül egyoldalúvá teszi a helyzetet, egy állampolgár és egy rendőr nyilatkozata közül ezért mindig az utóbbié lesz sokkal erősebb. A jogbiztonság kívánja meg, hogy ennyire megbízzunk a rendőrökben, e nélkül egy hatósági intézkedést sem lehetne tenni videó felvétel vagy hatósági tanú nélkül. A közokiratnak minősülő jegyzőkönyvből következik, hogy ha abban például kézben tartott mobiltelefon használatát rögzítik, akkor – ha csak nincs egy független tanú, vagy egy jó videó felvétel mellettünk – a rendőrnek lesz igaza.

Ahhoz, hogy áttörjük ezt a kényelmetlen szituációt, nem árt tudni, hogy a közigazgatási eljárás során az ügyfél kérheti a nyilatkozatának szó szerinti jegyzőkönyvbe vételét. Először szóban kell az igényt előadni, de ha másként nem megy, akkor elutasítása esetén a jegyzőkönyvre is fel lehet vezetni, hogy szó szerinti jegyzőkönyvbevételt kérünk. Amennyiben a kérést nyomós ok nélkül tagadja meg a hatóság, akkor ezzel olyan eljárásjogi hibát vét, ami miatt akár a teljes határozat megsemmisítését is el lehet érni később, ez persze egyedi körülményektől is függ. Ha elkezdődik a szó szerinti jegyzőkönyvezés, azokat a tényeket kell benne rögzíteni, ami a mi álláspontunkat támasztja alá. A közigazgatási eljárás során egyébként hangfelvétel készíthető a hatóság által, ebből az következik, hogy az ügyfélnek is joga van a teljes eljárásról felvételt készíteni. Lehet hivatkozni arra, hogy egyéb bizonyítási eszközt is használjon fel a hatóság. Az ügyfél által javasolt bizonyítási eszköz mellőzésére csak nyomós okból van lehetőség, ha a jegyzőkönyvben előadott bizonyítási indítvány érdemben hozzájárult volna a tényállás tisztázásához, akkor annak elmaradása a hatóság terhére esik, a fellebbezésben ez is felhasználható. Négykezes fuvar esetén a kolléga nyilatkozata kitűnően megfelelő tanúvallomásnak, mivel nem áll fenn rokonsági fok, vagy üzleti kapcsolat, viszonylag független tanúnak minősül. Nyilatkozatát érdemes szó szerint jegyzőkönyveztetni, ha ez nem lehetséges, akkor legalább a nevét és lakcímét fel kell vezettetni. Amennyiben a hatóság még ezt is megtagadja, sajnos nincs egyéb megoldás, csak az, hogy panaszt kell tennie a felettese előtt, és a panaszban felhasználni a tanút.

Le kell szögezni, hogy rendőrrel szemben csodákat nem lehet elérni. Viszont azokban az ügyekben, ahol nem csak a rendőr által felvett tényálláson múlik a bírság (pl: biztonsági öv), hanem némi bizonyítást is igényel, ott érdemi segítséget nyújthat az eljárás során bennünket megillető jogok megfelelő ismerete.