Hazánkban a parlagfű a küzdelmek ellenére szinte akadálytalanul terjed. A talajban a mag évtizedekig képes várakozni a csírázásra, ami nagyon megnehezíti a hatásos védekezést. Ez az oka annak, hogy ahol az irtás befejeződik, a parlagfű hamarosan ismét elfoglalja a megtisztított területet. A parlagfű okozta problémák ellen a szervezett fellépés szükséges. Magyarországon elsősorban parlagfű irtó kampányokkal és széles körű társadalmi felvilágosítással próbálnak a parlagfű ellen küzdeni. Ezeket kell még szigorú törvényekkel és a jogszabályok betartását ellenőrző apparátussal kiegészíteni.

A parlagfű legintenzívebb növekedési időszaka július hónapban, a virágpor szóródásának legnagyobb tömege július végén és augusztus hónapban történik. 
A földhasználóknak ill. az ingatlan tulajdonosoknak a parlagfű elleni védekezést folyamatosan, minden év június 30-ig végre kell hajtani. Ezt követően a parlagfű virágzását, az allergén pollen levegőbe kerülését folyamatosan megakadályozni. A szakemberek szerint a védekezés legegyszerűbb módja a június végétől két-három alkalommal végzett kaszálás, esetleg a vegyszeres gyomirtás.

A tulajdoni viszonyok szempontjából kiindulópont az ingatlan-nyilvántartás. Amennyiben más földhasználót nem jelentettek be a földhivatalnál, vagy maga a földhasználó ebben a körben nem nyilatkozik, akkor földhasználónak a tulajdonos minősül.

Július hónap első napján lejárt a parlagfű első kötelező kaszálásának határideje, így a földhivatalok és jegyzők ettől az időponttól kezdve ellenőrizhetik a kül- és belterületek fertőzöttségét. 
A joggyakorlat szerint a mulasztás akkor állapítható meg, ha egy adott területen nem észlelhető olyan emberi beavatkozás, amely a parlagfű fejlődésében kizárja a virágzás bekövetkeztét. Fontos megjegyezni, hogy a parlagfű mentesítési kötelezettség minden egyéb körülménytől függetlenül fennáll, kimentési okot a jogszabály nem tartalmaz. Az eredménytényállás kapcsán a földhasználót objektív felelősség terheli. Nem lehet pl. kimentési ok, hogy a szomszédos ingatlanok parlagfűvel fertőzöttek.

Akik nem végezték el a kötelező kaszálást a jogszabály szerint, 15 ezer és 5 millió forint közötti növényvédelmi bírságra számíthatnak. A bírság alapja a fertőzött terület mérete. Mivel a jogszabály nem határozza meg, hogy a terület hány %-os fertőzöttsége esetén lehet bírságot kiszabni, csekély mértékű parlagfű fertőzöttség esetén a bírság kiszabható. A jogszabály azt már előírja, hogy a 10 %-nál kisebb parlagfű felületi borítottság esetén a bírság mértéke az irányadó bírságtétel legalacsonyabb összegével, 50 %-ot meghaladó borítottság esetén az irányadó bírságtétel maximum összegével egyezik meg. A hatóság a bírság összegét mérlegeléssel állapítja meg. 
Ebben az évben türelmi időt kapnak azonban az árvíz és belvíz sújtotta területeken élők.

A parlagfű elleni védekezés elsősorban a föld tulajdonosának, illetve használójának a kötelezettsége. A hatóság feladata csak a közérdekű védekezés elrendelésére terjed ki.

A hatósági eljárás hivatalból, más hatóság megkeresésére, vagy bejelentésre indulhat. A bejelentés megtehető személyesen, vagy írásban is. A konkrét tényállást a hatóságnak kell feltárnia, a bizonyítékok összegyűjtése a hatóság feladata. Külterületen körzeti földhivatal, belterületen a jegyző készíti el a bizonyítékként szolgáló jegyzőkönyvet. 

A jogszabály szerint közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a termelő, illetve a földhasználó védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget. A költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból kell biztosítani a közérdekű védekezés költségeinek megelőlegezését. A közérdekű védekezés elrendelését követően a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kell kötelezni a mulasztás elkövetőjét. A kötelezett nem fizetése esetén a közérdekű védekezés költségei adók módjára kerülnek behajtásra. A költségek behajtásáról az állami adóhatóság gondoskodik.
Amennyiben a költségek megtérítésére kötelezett a közérdekű védekezéssel érintett ingatlan tulajdonosa és az ingatlan közös tulajdonban áll, a költségek megtérítéséért valamennyi tulajdonos egyetemlegesen felel.
A kötelezettség teljesítésének helyszíni ellenőrzéséről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető.
A parlagfű elleni közérdekű védekezést elrendelő határozatot – ha a közlés más módja az azonnali végrehajtáshoz fűződő érdeket veszélyeztetné – hirdetmény útján is lehet közölni. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

A védekezés alapvető alkotmányos jogokat is érint. A törvényi szabályozás az egészséghez való alapjogot, és az egészséges környezethez való jogot a tulajdonjog elé helyezi, így a közigazgatási eljárás általános szabályait betartva közérdekű védekezés elvégzése során a hatóság, valamint a közérdekű védekezést elvégző vállalkozó feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti.

A hatóságok eljárásukat nemcsak termőföldön folytatják le, amelybe a zártkertek is beletartoznak, hanem belterületen, ipari, kereskedelmi és egyéb telephelyeken, utak, vasutak, vízpartok mentén is. Az erősen fertőzött, rosszul művelt haszonnövény állományban is elvégezhetik a védekezést.

A hatóság a közérdekű védekezés elrendelése, valamint a költségek behajtása mellett köteles növényvédelmi bírságot is kiszabni.

A parlagfű elleni védekezés során a védekezéssel érintett kultúrában esett károkért a földhasználó kártalanításra nem tarthat igényt.

A jogsértő tevékenység visszaszorítására fentieken túl a hatóság rendelkezésére állnak egyéb eszközök is. A szabálysértésekről szóló törvény szerint 3.000,-Ft és 20.000,-Ft közötti helyszíni bírsággal sújtható a szabálysértés tetten ért elkövetője. A növényvédelmi szabályszegéseket tartalmazó egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet alapján az elkövető 60.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Amennyiben pedig a bűncselekmény gyanúja is felmerül, a növényvédelmi hatóság köteles bűntető feljelentést tenni a rendőrhatóságnál. 
Mezőgazdasági támogatásokban sem részesülhet, ill. a támogatás visszavonható, ha a termelő a mezőgazdasági területeit nem tartja gyommentes állapotban.

Az elmúlt néhány évben a hatóságok helyszíni szemlék során szerzett tapasztalata szerint a folyamatos ellenőrzés és a hatósági szankcionálás eredményeként egyértelműen tapasztalható a földtulajdonosok és a földhasználók jogkövető magatartásának javulása, egyre kevesebb a parlagfűvel szennyezett terület. Így sikerülhet elérni a levegő parlagfű pollen szennyezettségének csökkentését, amely a jogi szabályozás legfőbb célja volt.