Életünk egyik meghatározó pillanata, amikor rátalálunk az igaz szerelemre. Képzeljük el a pillanatot, amikor minden bátorságunkat összeszedve, térdet hajtunk választottunk előtt, és egy zsebünkből előrángatott gyűrűt izzadt, remegő kézzel szorongatva feltesszük a nagy kérdést: Hozzám jössz feleségül? Csodálatos, romantikus pillanat, életre szóló élmény.
Szerző: dr. Schiffer Zsolt
Nemrég bejárta az egész világot a hír, hogy a holland tulajdonosi körrel rendelkező, sokak által ismert és használt platform, booking.com körül valami probléma merült fel. Mint kiderült a népszerű oldal sajnos nem utalta át a befizetett összegek egy részét a szálláshelyeknek. Ez azért problémás, mert a fogyasztó kifizeti a szállás árát, de a szálláshely nem kapja meg azt így két dolog történhet. Vagy a szálloda nem biztosítja a foglalást a vendégnek, vagy a szálloda szolgáltat, de nem kap érte pénzt. Egyik sem jó. A szálláshelyeket összeterelő oldal egy hónapon belül ígérte a tartozások rendezését, de ez tudomásunk szerint még nem történt meg.
Életünket, sorsunkat a születésünktől (fogantatásunktól) egészen a halálunkig – sőt közvetlenül azt követően is – jogszabályok határozzák meg. A jogszabályok alapvető feladata, hogy egyfajta normatívát adjanak nekünk a működésünk során. Vagyis alapvető feladatuk, hogy az emberi kapcsolatokat, a társadalmunk működését, egymáshoz való viszonyainkat meghatározzák. De nem elég szabályokat hozni, hanem fontos, hogy ennek során leképezzék a társadalmi értékeket, igazságosságot és méltányosságot. Vagyis, ha jogfilozófiai értelemben vizsgáljuk őket, fontos, hogy a normák olyan módon, képezzék le a társadalmi és személyes kapcsolatainkat, ami az alapvető igazságosságot érvényre juttatja.
Bőven benne vagyunk már a nyári turista szezonban, sokan már utazásuk közepén járnak, vagy haza is érkeztek. Talán már többekkel előfordult (akár az elmúlt napokban is) hogy késett a járat, törölték, vagy megrongálódott a csomagja stb. Biztos voltak, akik már tavasszal lefoglalták a repülőjegyeket a nyári utazásra. Ez nyilvánvalóan jutányos, de kockázatos is lehet, hiszen manapság (sajnos) ki tudja, hogy mikor szól közbe valami.
Bizonyára mindenki látta a Micsoda nő! című romantikus komédiát, amely gyakorlatilag ezen műfaj alapja lett az utóbbi évtizedekben. Gyerekként ebből a filmből megtanultuk, hogy vannak nénik, akiknek fizetnek a szexuális szolgáltatásokért cserébe, és olyan bácsik, akik fizetnek érte. De nem csak ilyen bácsik vannak, hanem olyanok is, akik nénik futtatásából élnek. Gondoljunk csak Carlosra a Kék Banán Clubból. A filmben tehát vannak olyan szereplők, akik konkrétan bűnözők, de szerencsére a főhősről ez nem mondható el. Vagy mégis? Természetesen minden filmben valami sötét, bűnös, alvilági dolog lengi körül a prostitúciót, de tényleg bűncselekmény, ha valaki pénzért nyújt szexuális szolgáltatást? Vegyük hát sorra, hogy milyen szereplői vannak a prostitúciónak, és melyik része legális, melyik nem. Természetesen a magyar büntetőjog szabályait fogjuk vizsgálni. Előre szögezzük le, az amerikai jogrendszer teljesen eltér a magyaról (államonként is változik a prostitúció szabályozása) így mi kizárólag a magyar szabályok szerint tudjuk vizsgálni a jelenséget.
Biztos mindenki hallotta már a hírekben, hogy valakit emberölés kísérlete, vagy súlyos testi sértés kísérlete miatt letartóztattak, elítéltek. Találkozhatunk azzal a kifejezéssel is, hogy valakit emberrablás előkészülete, vagy emberölés előkészülete miatt csuknak le. De érdekes módon, olyan hírrel sosem találkozunk, hogy közúti baleset okozásának kísérlete, vagy gondatlan emberölés kísérelte lenne a vád. Miért is nem? Nem véletlenül. Pusztán józan logikával is kikövetkeztethetjük, hogy egy gondatlan bűncselekmény esetében fogalmilag kizárt az, hogy előkészüljünk rá. De ne szaladjunk ennyire előre. Kezdjük az alapoktól.
Mindenki fél attól, hogy egy lappangó, nehezen észrevehető, kellemetlen betegséget az orvosa félrediagnosztizál, vagy egyszerűen nem vesz észre. Jogosan félünk ettől, mert sokszor nem lehet helyrehozni a tévedést, nem lehet kiküszöbölni a következményeket.
Sajnos mindenki hibázhat, de míg egyes munkák esetén kisebb kellemetlenségekkel jár akár egy nagy hiba is, vannak olyan hivatások, ahol kisebb figyelmetlenség is emberéletekbe kerülhet. Ha az orvos nem tesz fel egy kérdést, nem rendel el egy vizsgálatot, vagy esetleg átszalad a szeme egy képkockán, már hatalmas baj történhet.
A végrehajtási eljárás a legvégső (és leghatékonyabb) eszköze annak, hogy a bíróságok (és a jogviták eldöntésére jogosult más szervek) határozataiban foglalt döntéseknek érvényt szerezzünk – vagy kellemetlenebb esetben - velünk szemben azoknak érvényt szerezzenek. Mivel ez az eljárás meglehetősen kellemetlen az adósra nézve, nem árt tudni, hogy milyen eszközök állnak az adós rendelkezésére a végrehajtó, vagy a végrehajtást kérő által megvalósított jogsértések esetén.
Amikor még minden szép és jó, akkor persze minden közös. Ugye? Nincs olyan, hogy te meg én, csak mi… Egész más a helyzet, amikor a felek válnak. Akkor hirtelen minden az „enyém” lesz. Ezt én vettem, én kerestem többet, az én szüleim adtak bele többet stb. Ugye? Egy válás alkalmával nagyon nem mindegy, hogy mi számít közös vagyonnak (amit el kell osztani) és mi az ami, egyik vagy másik házastárs különvagyona.
Szinte köztudott, hogy a jogszabályoknak nem lehet visszaható hatálya, hiszen a jogbiztonság alapvető követelményeiből ez következik. Nem lehet jogbiztonságról beszélni akkor, ha nem tudom, hogy a jelen pillanatban jogszerűnek számító magatartásomat utólag szankcionálhatják egy jogszabályváltozás miatt. Az állampolgárok jogosan várják el a jogalkotótól, hogy kiszámítható, megismerhető legyen a jogrendszer. A megismerhetőség szinte évezredek óta adott (mindig is kihirdették, törvényoszlopokra vagy kőtáblákra, esetleg kódexekbe írták a jogszabályokat). A mai világban pedig pár kattintással hozzáférhetünk a jogszabályok teljes tartalmához. Hogy azokat mennyire tudja egy átlag állampolgár értelmezni, és mennyire van „túlszabályozva” az életünk, az más nézőpont kérdése.