Mi is a bűncselekmény?

Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a büntető törvény a gondatlan elkövetést kifejezetten büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy lehet akár mulasztás is, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.

Vagyis a bűncselekmény megvalósulhat aktív cselekvéssel (pl. lopni megyek) és megvalósulhat mulasztással is (pl. segítséget kéne nyújtanom, de nem teszem). Lehet egy bűncselekmény szándékos, vagy akár gondatlan is. Ebbe részletesebben ne menjünk bele, mert külön cikk témája lenne, de egy dolgot válasszunk ketté. A mulasztás nem azt jelenti, hogy valaki gondatlanul cselekszik, hiszen a mulasztása szándékos. A segítségnyújtás elmulasztásánál a tettes tudja, hogy segítséget kéne nyújtania, mégsem teszi, és ezt nem gondatlanságból követi el. Ugyanez igaz a veszélyeztetésre is. Attól, mert veszélyeztetés történik, és nem következik be a baleset, a veszélyhelyzet előidézése szándékos, nem pedig gondatlan. Ezek tisztázása a későbbiekben fontos lehet.

Hogyan valósíthatok meg bűncselekményt?

Nos nagyon egyszerű. Úgy, hogy egy büntető törvénykönyvi tényállás minden egyes elemét megvalósítom, és büntethető is vagyok. A büntethetőséget kizáró okokról alábbi cikkünkben írtunk: https://das.hu/jogi-esetek-es-hirek/buntethetoseget-kizaro-ok/

De mit jelent az, hogy a tényállás minden elemét megvalósítom? Vegyünk egy példát: Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

Vagyis nem elég mást tévedésbe ejteni (ez egyszerű hazugság, nem bűncselekmény) azt kifejezetten azzal a céllal kell megtennem, hogy egy jogtalan előnyt szerezzek (tehát fennáll a célzatom, és az előny amit szerzek nekem semmiképp nem jár) és még mellette kárt is okozok vele. Ha ezen elemek egyike hiányzik, akkor vagy létre sem jön a bűncselekmény (pl. hiányzik a szándékom, vagy célzatom) – vagy pedig csak egy kísérletet valósítok meg. Pl. Valakit tévedésbe ejtek, jogtalan haszonszerzés a célom, de nem sikerül az átverés, vagy sikerül, de nem okozok kárt vele. Ezekben az esetekben csalás kísérletét valósírom meg.

Ugyanis a bűncselekménynek vannak stádiumai. Stádiumok keretében előkészületről, kísérletről, aztán befejezett bűncselekményről beszékünk.

Vegyük hát sorra ezeket a stádiumokat.

Kezdjük a nulladik stádiummal, amikor valakit csak gondol egy bűncselekményre, de nem követi el. Ezt a modern büntetőjog nem tudja (és nem is akarja) szankcionálni. A gondolatbűncselekmény tehát a modern jogrendszerekbe nem létezik. Tehát pusztán azért, mert szívünk szerint bemosnánk egyet a matektanárnak, aki nulladik órában röpdogát írat, de persze nem tesszük, nem követtünk el büntetőjogi értelemben semmit.

Előkészület

Előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.

Az előkészületet csak akkor büntetik, ha a törvény kifejezetten az adott bűncselekménynél ezt így rendeli.

Logikus, hogy olyan bűncselekményeknek lehet előkészülete, amire az elkövetőnek készülnie kell, tehát kizárt, hogy egy gondatlan bűncselekményre előkészüljön az elkövető. Nyilvánvaló tehát, hogy az elkövető szándékosan, kifejezetten a bűncselekmény elkövetése érdekében kezd bele a tevékenységébe. Méghozzá olyan tevékenységbe, ami nem bűncselekmény. Tehát nem pusztán vesz egy baltát, hanem azért veszi, hogy azzal feldarabolja a haragosát. (Nyilván ezt a szándákot a nyomozóknak kell bizonyítania).

Az előkészlet még nem lép a törvényi tényállás keretei közé, tehát nem kezdi meg a bűncselekmény elkövetését (nem mászik be az ablakon, csak pl. bekészíti a feszítővasat a kocsiba, figyeli a helyszínt stb.)

Nem büntethető előkészület miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének megkezdése (vagyis megvette a baltát, de fát hasogat vele). Az sem, aki az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon. Ugyanakkor ennek feltétele, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad. És persze nem büntethető az előkészületet a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének megkezdése előtt feljelenti.

Kísérlet

Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be.

Ez azt jelenti, hogy tovább megy az előkészületnél, mert már nem legális dolgokat csinál (pl. nem feszítővasat vesz) hanem elkezdi megvalósítani a bűncselekményt. Maradva a feszítővasnál, elkezdi feszegetni a zárat, vagy bemászni az ablakon. Ugyanakkor valamilyen oknál fogva nem fejezi be a megkezdett bűncselekményt.

Mint a definícióból is látszik, csak szándékos bűncselekménynek lehet kísérlete, hiszen fogalmilag kizárt, hogy egy gondatlan bűncselekményt valaki megkíséreljen. Szándékosság esetén sem mindegyiknek. Ugyanis kizárt, hogy egy tisztán mulasztással megvalósuló bűncselekménynek legyen kísérleti szakasza, mert mindaddig, amíg eleget tehetünk a segítségnyújtási kötelezettségünknek, nem követtünk el semmit, viszont amint ezt elmulasztjuk, azonnal elkövettük a befejezett bűncselekményt. Ugyanez igaz a veszélyeztetésre is, azzal hogy előidéztük a veszélyhelyzetet, elkövettük a befejezett bűncselekményt.

Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, vagy aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja.

Előfordulhat olyan eset, amikor tettünkkel ugyan elkövetünk egy bűncselekményt, az egy másik bűncselekménynek, vagy ugyanazon bűncselekmény egy súlyosabban minősülő esetének kísérlete lesz. Pl. súlyos testi sértés kísérlete.

Hogy lehet súlyos testi sértésnek kísérlete, amikor ott a könnyű testi sértés is? Ha könnyű sérüléseket okozott az elkövető, akkor könnyű testi sértés lesz? Nem biztos. Ha egy vasrúddal támadtunk valakire, és nem sikerült jól eltalálni, csak éppen hogy, akkor bizony arra következtet a jogalkotó, hogy súlyos testi sértést akartunk okozni, csak éppen nem sikerült. Ezért súlyos testi sértés kísérlete lesz a vád. Ugyanígy lehet, hogy valakinek súlyos testi sértést okoz az elkövető, de a sok fejre mért ütés miatt emberölés kísérletét állapítják meg.

Zárásként egy jókívánság minden kedves olvasónknak. A legjobb, ha a fenti stádiumokról csak a tankönyvekből, híradókból, és hasonló cikkekből szerzünk tudomást, és nem egy ügyésszel kell beszélgetnünk arról, hogy milyen cselekmény miért maradt félbe.