Áramkimaradás, és ami mögötte rejlik

Többen találkozhattunk már a szolgáltató által előre bejelentett áramkimaradással; ilyen esetekben a további károsodások megelőzése érdekében tanácsos háztartási készülékeinket átmenetileg kikapcsolni. De mit kezdjünk a váratlan áramszünetekkel?

A technológiai fejlődés egyik eredménye az is, hogy az áramkimaradás nem pusztán az eszköz meghibásodásával vagy az élelmiszerek megromlásával kell kalkulálnunk, hanem akár egész adatállományok elvesztésével is szembesülhetünk. A jelentős anyagi kár természetesen jogosan veti fel a kérdést: a károsultnak kell-e viselnie valamennyi költséget?

Szerencsére már a bírói gyakorlat is foglalkozott ezzel a kérdéssel, és kimunkálta az áramszolgáltató felelősségével kapcsolatos lényeges kérdéseket, melyek közül az első és a leglényegesebb a bizonyításra vonatkozik.

Főszabály szerint az áramkimaradás kapcsán a károsultnak kell igazolnia, hogy kára merült fel, illetőleg, hogy ez milyen összegszerűséget tesz ki – utóbbi tipikusan számlával, árajánlattal támasztható alá. Amennyiben a meghibásodott gépek javítását végző szakember álláspontja szerint az áramkimaradással összefüggő túlfeszültség miatt merült fel a károsodás, ezen véleményét tanácsos írásba foglaltatni, hogy felhasználható legyen az igényérvényesítés során. Ekkor ugyanis a szolgáltató köteles bizonyítani, hogy a feszültségingadozás megengedett mértékét nem lépte túl, illetőleg a tönkrement berendezés nem volt megfelelően biztosított túlfeszültség ellen.

Amennyiben a szolgáltató a fentieket nem tudja igazolni, de ki kívánja menteni magát a felelősség alól, esetlegesen olyan rajta kívül álló körülményekre vonatkozhat, melyeket előre nem láthatott, s nem volt elvárható tőle azok elhárítása vagy elkerülése. Ezen tényezők bizonyítása ugyanakkor szintén a szolgáltató terhére esik.

Ha tehát ilyen helyzetbe kerülünk, mindenképpen gondoskodjunk a hiba okának dokumentálásáról és számla igényléséről, hogy felkészülten kezdhessünk neki az igényérvényesítésnek!

Bejegyzés adatai

dr. Heinrich Renáta fényképe

Szerző: dr. Heinrich Renáta

jogi előadó

Diplomáját 2016-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd rövid ügyvédjelölti pályafutás után októberben a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt-nél helyezkedett el. Szívügye elsősorban a munka- és szociális jog, emellett érdeklődik a peren kívüli alternatív vitarendezés és a kommunikáció iránt is. Célja, hogy a jogi tudást közérthetően és életszerűen oszthassa meg másokkal, és minden relációban a gyengébb felet segíthesse.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 21 napja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!