Amikor a belvíz az úr

Egy üres mélygarázsban áll a víz.

A közelmúltban a társasház mélygarázsában található gépkocsi beállómban sajnos nagy mennyiségű vizet találtam. 

Ennek okozói mindenekelőtt a Duna közeli fekvése és magas vízállása, a lehullott sok csapadék, amit a föld már nem képes elnyelni, valamint az olvadás lehetnek (a társasház szigeteléséről itt most nem ejtek szót).A problémám sajnos nem egyedi, a belvíz az Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság tájékoztatása szerint az ország igen jelentős, közel 45%-át, ezen belül is különösen az Alföldet érinti. Kialakulásában mindenekelőtt a természeti adottságok (domborzati viszonyok, talajtani adottságok, csapadék) játszanak fő szerepet, valamint a kifejtett emberi tevékenységek is meghatározóak.Külterületeken a helytelen mező- és erdőgazdasági művelés, belterületeken pedig a mély fekvésű területek beépítése okozhat belvízkárokat. A szennyvízcsatornázás elmaradása szintén növeli a belvízveszélyt.Több megyében az elmúlt év novembere óta állandó a belvíz elleni védekezés. A belvízből eredő víztöbblet egy adott ingatlanban, különösen a lakóingatlanokban súlyos károkat okozhat. Kérdés, hogy a kárunk megtérülhet-e valahonnan?1. Amennyiben a belvízzel érintett ingatlan tulajdonosa rendelkezik valamilyen biztosítási szerződéssel, elsősorban ennek szerződési feltételeit érdemes alaposan áttanulmányozni. A biztosítók szerződési feltételeit mi is megvizsgáltuk, és sajnos azt kell megállapítanunk, hogy a belvíz által okozott károk a legtöbb esetben kizárt kockázatot képeznek, ezeket a károkat a biztosítók nem térítik meg.2. Mentsvárat jelenthet, hogy az Országgyűlés a veszélyeztetett területeken élő lakosságról való gondoskodás felelőssége elvéből kiindulva 2003-ban törvényt alkotott a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról. Az Alap kezelője a Magyar Államkincstár, mely megyei igazgatóságain keresztül látja el feladatait.A törvény alapján olyan, a rendeletben meghatározott településeken élő természetes személyek is jogosulttá válhatnak árvíz és ennek következtében kialakult belvíz során lakóingatlan tulajdonukban bekövetkező kár esetén kártalanításra, akikkel a biztosítótársaságok nem kötnek biztosítási szerződést, vagy kötnek ugyan, de az ár- és belvízből eredő károkat nem fedezik.A kártalanítás szerződés alapján, díj fizetése ellenében történik. A lakóingatlanban a víztöbblet által okozott károkkal kapcsolatban az a szerződő jogosult kártalanításra, aki legalább 30 napja rendelkezik szerződéssel. A kártalanítási plafon káreseményenként tizenötmillió forint. Aki a káresemény bekövetkezése előtt kevesebb, mint hat hónap alatt teljesített befizetést az alap részére a kártalanítás 50 %-ára jogosult.A szerződő éves befizetési kötelezettségének összege a lakóingatlan értéke alapján a veszélyeztetettségi fokozat szerinti korrekciós tényező alkalmazásával kerül meghatározásra. Szociális rászorultság esetén, a rászorultság mértékétől függően a befizetés éves összege a szerződésben legfeljebb 30%-kal csökkenthető.Aki árvíz- és/vagy – ebből eredően – belvízveszélyes területen rendelkezik lakóingatlannal, célszerű a jövőről gondoskodni, és esetleges kárai enyhítése érdekében kártalanítási szerződést kötni.3. A belvízzel érintett önkormányzatok a központi vis maior alapból kérhetnek támogatást. Ezt követően az önkormányzatok döntenek, hogy ki kap támogatást. A támogatásról hozott döntésnél a károsultak szociális helyzetét is figyelembe veszik. Érdemes a részletekről a helyi önkormányzatoknál érdeklődni.