Igen ám, csak a biztosító nem volt már ennyire készséges. Miután a tetőn szemlét tartottak, és látták az autóról a képeket, realizálták, hogy gazdasági totálkárt kellene megállapítaniuk, nem nagyon tudtak kibúvót találni, de kreativitásban sajnos nem volt hiány. A biztosító az alábbi érveléssel próbált kibújni a fizetési kötelezettsége alól:
A társasház tetőszerkezete bár elég régi, de rendszeresen karbantartott. Ezt bizonyítja a biztosító szerint, hogy annyi toldás-foldás, ilyen-olyan színű cserép van a tetőn, jelezve, hogy a lakóközösség az elöregedő cserepeket rendszeresen cseréli. Ezzel (a biztosító szerint) a lakóközösség mindent megtett annak érdekében, hogy a kárveszélyt elhárítsa, tehát (most jön a legszebb rész) csakis egy elháríthatatlan külső ok, csakis egy elemi erővel lecsapó vihar, tehát egy vis maior tudta lesodorni a cserepeket. A biztosítás pedig vis maiorra nem terjed ki, szóval a biztosító nem fizet.
Ügyfelünk ekkor hozzánk fordult segítségért. “Namármost” öröm az ürömben, hogy a társasházzal nem kellett vitáznunk a kár elismerése érdekében, mert maga a társasház is nagyon megharagudott a biztosítójára, hogy ilyen indokkal kihátrált.
Gyorsan két fronton indítottunk akciót Ügyfelünk jogainak védelmében:
- Panaszt tettünk a biztosítónál, kértük a döntés felülvizsgálatát. Kifejtettük, hogy az általuk vis maiornak beállított szél egyébként (a meteorológiai adatok alapján) egy egyszerű viharos szél volt. Másrészről, ha elfogadnánk az érvelésüket, akkor gyakorlatilag viharkárra soha nem téríthetne a biztosító, mert, ha valaki rendesen karbantartotta a házát, és mégis kára keletkezett, akkor azt csak vis maior okozhatta… Harmadrészt a társasház melletti épület cserepei teljesen épek voltak. Márpedig ott is ugyanolyan viharos szél fújhatott. Logikus, hogy nem lehetett vis maior az, ha az egyik épület cserepei kibírták a vihart, míg a másik épület cserepei lesodródtak.
- A társasháznak is írtunk egy levelet, melyben kifejtettük, hogy ha a károkozó magatartás bizonyítható, és a biztosító valamilyen okból nem fizet, akkor a károkozónak helyt kell állnia. Ez azért is így van, mert a biztosító nem mentesít bennünket a jogszabályi felelősségünk alól, hanem a károkozás anyagi kockázatát vállalja át. Magyarán fizet helyettünk, ha a biztosítási szerződés alapján fizetnie kell.
A társasház nagyon korrekt volt, és azonnal rendkívüli közgyűlésen vállalták, hogy kifizetik az Ügyfelünk teljes kárát, és ha a biztosító mégis fizetne, akkor majd őket kártalanítja.
Közben szerencsére befutott a biztosító válasza is. Felülvizsgálták a döntésüket, és gazdasági totálkárt állapítottak meg, valamint kifizetik Ügyfelünk teljes kárát. Gyanítjuk, hogy a szomszéd társasház épségben lévő tetejéről csatolt kép nem segítette a biztosító vis maior melletti érvelését.
Ebből látszik, hogy fontos a káreseményt jól dokumentálni, és ilyen esetben, még ha el is akadna a dolog, egy határozott jogi érveléssel jó eredményt lehet elérni.