Vajon elkerülhető-e ezáltal a kereskedelemben dolgozók tömeges leépítése?A szabad vasárnapról szóló törvényjavaslat a 2010-es év végén került az Országgyűlés elé. A javaslat célja, hogy a vasárnap ismét általános pihenőnap legyen, és csak azok dolgozzanak ezen a napon, akiknek a munkája a hét minden napján alapvető társadalmi szükséglet (ilyen pl. az orvosok munkavégzése).Magyarországon A kereskedelemről szóló törvény, valamint a Munka törvénykönyveteremti meg a kereskedelemben munkát vállalók vasárnapi foglalkoztatásának a lehetőségét. A gyakorlatban mindez a nagy kereskedelmi központok megjelenésével terjedt el széles körben.Európára kitekintve több országban jelentős a korlátozás, sőt helyenként teljes körű tiltás alá esik a hét utolsó napján történő foglalkoztatás.Hazánkban a módosítást indítványozók álláspontja szerint a vasárnapi munkavégzés alkotmányos jogokat is érint: így a pihenéshez, a szabadidőhöz, a fizetett szabadsághoz, a testi és lelki egészséghez való alkotmányos jogot, valamint a szabad vallásgyakorlás alkotmányos jogát. A támogatók célja szerint a 'szabad vasárnap' ismételt bevezetése esetén azok a munkavállalók, akik ma esetleg kényszerűségből vasárnap is dolgoznak, lehetőséget kapnának heti egy közös családi pihenőnapra.A szabály nem lenne általános érvényű, fontos ezért a kivételeket is megemlíteni. Nem vonatkozik a módosítási javaslat a folyamatos termelést igénylő vállalatokra, úgyszintén a szolgáltatók egy részére sem: pl. egy cukrászda vasárnap is működhetne. A javaslat a kisebb családi vállalkozásokat sem érinti, amelyek alkalmazottat nem foglalkoztatnak. További kivétel, hogy évente tizenkét alkalommal a nagyobb üzletek (hipermarketek) is nyitva lehetnének vasárnap, így pl. a karácsony előtti időszakban.A vasárnapi rendes munkavégzés esetén a javasolt módosítás egységes kötelező bérpótlékot írna elő. A javaslatot ellenzők további munkahelyek elvesztésétől tartanak. Az üzletek hét egy napján történő bezárása nyilvánvalóan nem lehet a munkaerő megtartásának eszköze. Munkahelyeket a módosítás valószínűleg veszélyeztet, remélhetőleg tömeges leépítésekkel a bevezetés esetén nem kell számolni.A kérdésben az Országgyűlés még a nyári szünet előtt dönthet. A javaslat elfogadása esetén, a módosítások csak 2012. január 1-én léphetnek hatályba, hogy megfelelő felkészülési idő álljon az érintettek – így a munkaadók és munkavállalók, valamint a kereskedők és a vásárlók – rendelkezésére.