Nagy dilemma a fenti eset kapcsán, hogy vajon ebben az esetben – általánosságban – kivel szemben és milyen kárigényt érvényesíthet az érintett kerékpáros. A jelen esetben abból indulunk ki, hogy a kerékpáros a KRESZ szabályait betartva közlekedett.

Alapvető elvárás, hogy az a személy, aki az álló gépjárműből kiszáll, kellő körültekintéssel tegye ezt meg. Amennyiben ezt nem teszi meg, és így a szabályosan közlekedő kerékpárosra nyitja az ajtót, felelősséggel tartozik.

A kerékpáros kárigény sokrétű lehet. Személyi sérülés esetében, akár jövedelem-kiesés, akár sérelemdíj válhat követelhetővé. Abban az esetben, ha csak a kerékpár vagy egyéb eszköz sérült (például: bukósisak, ruházat), úgy az ezekben bekövetkezett kár érvényesíthető. A kerékpár vonatkozásában szóba jöhet, annak a helyreállítási költsége (például számla, vagy javítási árkalkuláció ellenében), vagy ha nem javítható, esetleg a javítása már gazdaságtalan (többe kerülne a javítás, mint amekkora értéket képvisel a kerékpár), úgy a baleset időpontja szerinti használati érték érvényesíthető.

Ugyanakkor az sem elhanyagolható kérdés, hogy vajon kivel szemben léphet fel a károsult? Ha a gépjármű a továbbhaladás szándéka nélkül áll meg, a járművezető leállítja a motort, úgy a jármű veszélyes üzemi jellege is megszűnik. Ennek a következménye az, hogy az igény közvetlenül a károkozó személlyel, azaz az ajtót kinyitó személlyel szemben érvényesíthető. Ellenkező esetben, a gépjárműre kötött kötelező felelősségbiztosítási szerződés terhére jelenthető be a kárigény.