Az ajándék visszakövetelése

Főleg ingatlan esetében merülhet fel a kérdés, hogyan lehet visszaszerezni az elajándékozott lakást, családi házat, azonban egy autó, vagy más értékes vagyontárgy is visszakövetelhető, ha a törvényes feltételek fennállnak. Legtöbbször a felek közötti viszony megromlása okán merül fel az igény, ebben a cikkünkben körbejárjuk, hogy mik a jogszabályi keretek, ha az adott ajándékot vissza akarjuk szerezni!

Mindenekelőtt le kell szögezni: a szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye. A szokásos mértéket nem határozza meg pontosabban a jogszabály. Azonban a bírói gyakorlat által elfogadott elv, hogy a szokásos mérték kapcsán egyrészt vizsgálni kell természetesen az ajándék értékét. Viszont az ajándékozás tárgyának, az ajándékozó vagyoni helyzetének, az ajándékozással elérni kívánt célnak és – hozzátartozók közötti ajándékozásnál – a családban uralkodó felfogásnak is szerepe van. Ha tehát mindezek alapján úgy tűnik, hogy az ajándék a szokásosnál nagyobb értéket képvisel, az alábbi okoknál fogva követelhető vissza a vagyontárgy.

Szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartás érdekében szükséges

Az irányadó jogszabályi rendelkezés értelmében a meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti. Abban az esetben, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. Ebben az esetben tehát annak szem előtt tartásával dönt a bíróság, hogy a megajándékozott tulajdonjogot szerzett az ajándék tárgyán, és ennek a helyzetnek a véglegességében okkal bízva alakította ki az életkörülményeit. Így vizsgálja, hogy komoly gondot okoz-e a megajándékozottnak, ha egy ajándékba kapott lakást kell visszaadnia, és ezzel a mindennapi életvitelét kell új alapokra helyeznie. Ha az ajándék visszakövetelésével a megajándékozott ilyen nehéz helyzetbe kerülne, azt a bíróság a döntése során fokozottan vizsgálja. A megajándékozott nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.

Ebben az esetben fontos részlet, hogy kizárólag az ajándék visszaköveteléskor még meglévő rész igényelhető vissza. Így, ha a kapott ingatlant a megajándékozott időközben eladta, már nem felel az ajándékozó követeléséért, saját vagyonából nem köteles az ajándék helyébe lépett értéket kiadni.

Visszakövetelés súlyos jogsértés miatt

Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.

Mivel ebben az esetkörben a megajándékozott hálátlan magtartását, súlyos jogsértését szankcionálja a jogszabály, ha az ajándék tárgya már nincs meg, a megajándékozott a helyébe lépő értékkel is felel. A törvény ebben az esetben kifejezetten a súlyos jogsértés elkövetésére alapozza a visszakövetelési jogot. Így nem ad okot az ajándék visszaigénylésére önmagában az, hogy a felek viszonya megromlott. Itt inkább bűncselekmény elkövetésének, vagy személyiségi jogsértésnek kell történnie, így tehát a megajándékozott általi becsületsértés, bántalmazás adhat okot az e körben történő igényérvényesítésre. Nincs helye azonban visszakövetelésnek, ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta. A jogszabály egyértelművé teszi, hogy megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza.

Meghiúsult feltevés

A fentieken túl az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.

Ebben az esetkörben lényeges, hogy mindegyik tényállási elem megvalósuljon, ezt szigorúan vizsgálja a bíróság. Ennek megfelelően tehát az fontos bizonyítandó tény, hogy az ajándékozó valamilyen feltevés okán adta az ajándékot, amely feltevés tehát a szerződési akarat indítéka, amely vonatkozhat már a szerződéskötéskor is megvalósuló, de jövőbeni körülményre is. A feltevésnek tehát van egyfajta kockázati eleme, egy bizonyítatlansági tényezője, ami, ha végleg meghiúsul, az ajándék visszakövetelésére adhat alapot. Ezzel együtt lényeges annak bizonyítása is, hogy ezen feltevés hiányában az ajándékozó nem juttatott volna ingyenesen vagyontárgyat a megajándékozott részére.

Fontos kitétel, hogy ebben az esetben is felel a megajándékozott az ajándék helyébe lépett értékkel, ha a visszakövetelés időpontjában az ajándék már nincs a tulajdonában.

Az ajándékot visszakövetelni az általános elévülési időn belül lehet, tehát az 5 éves határidő vonatkozik az igényérvényesítésre.