Tulajdonképpen egyáltalán nem számít újdonságnak a munkajogi szakterület ismerői számára az, hogy a magyar munkaügyi bíráskodásban az ítélkezési gyakorlat már jó ideje áttörte a munka törvénykönyvének azon szabályát, amely írásos alakot rendel a munkaviszony létesítéséhez, módosításához és a megszüntetéséhez. Annál inkább meglepődnek ezen azok a munkavállalók (és esetenként a munkáltatók), akik először szembesülnek ilyen helyzettel a való életben. Sokan kerülnek olyan helyzetbe, hogy a munkáltató szóban közli a munkaviszony felszámolására irányuló szándékát, és ki is állítja a kilépő papírokat. Aki ezt ebben a helyzetben tudomásul veszi, és ebbe a helyzetbe belenyugszik, a későbbiekben sajnos már hiába keres jogorvoslatot a bíróságon.
Annak ellenére, hogy felmondani, közös megegyezéssel távozni is csak írásos nyilatkozattal lehet jogszerűen, ezen szabály mégis háttérbe szorul akkor, ha a felek közös ráutaló magatartása egyértelműen a búcsút igazolja. Ugyanilyen megítélés alá esik az is, ha valaki tartósan és igazolatlanul távol marad a munkahelyétől, mivel ma már ezen magatartást is a munkaviszony megszüntetésére irányuló szándékként azonosítják.
Különösen körültekintőnek kell lennie azoknak, akik azért nem tudnak tovább dolgozni, mert munkáltatójuk időközben felszámolás vagy kényszertörlés hatálya alá került (tipikus helyzet a gyed-ről és gyes-ről visszatérők esetén). Aki semmi jelét nem adja, hogy dolgozni szeretne, hanem tudomásul veszi pl. a felszámolási eljárást, és csak a kijelölt felszámolónál jelentkezik járandóságáért, az könnyen elszámíthatja magát. Több eseti döntés is ismert arra vonatkozóan, hogy ilyenkor is ráutaló magatartást lát a felszámoló (és a bíróság is) a munkaviszony megszüntetését illetően. Ennek megfelelően a munkaviszony megszűnésének időpontját és a járandóságokat is jelentősen szűkebben fogják megállapítani ahhoz képest, mintha a felszámoló felmondásával szűnne meg a munkaviszony.
Ezt úgy lehet megelőzni, hogy folyamatosan, és bizonyíthatóan jelezni kell a munkáltató felé a munkavállalási szándékot, több hónapnyi "semmittevés" után pedig jogi úton is célszerű az elmaradt járandóságot követelni. Ez elejét veszi a ráutaló magatartás megállapíthatóságának, ami végső soron nagyobb összeget eredményezhet a felszámolási eljárásban.