Előfordulhat azonban, hogy kellemetlenség ér bennünket: a szállodából vagy az étteremből eltűnnek tárgyaink. Vajon felel-e a szálloda vagy a vendéglátóhely a területéről eltűnt, elveszett tárgyainkért?

A Polgári Törvénykönyv 467. § (1) bekezdése szerint "a szálloda felelős azért a kárért, amelyet a megszálló vendég dolgainak elvesztése, elpusztulása vagy megsérülése folytán szenved, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kárt a szálloda alkalmazottainak és vendégeinek körén kívül álló elháríthatatlan ok vagy a vendég maga okozta." Ezen rendelkezés értelmében a szálloda csak akkor nem felel a vendég dolgainak elvesztéséért, ha kifejezetten bizonyítani tudja, hogy a bekövetkezett kárt a vendég saját magának okozta, illetőleg ha a szálloda alkalmazottain és más vendégein kívüli személy okozta és ez a szálloda részéről nem volt elhárítható. A szálloda alkalmazottainak és vendégeinek károkozó magatartása esetében a felelősséget minden esetben, így vétlen elkövetéskor is megállapítja a törvény.

A fokozott felelősség csak a megszálló vendég vagyontárgyaira vonatkozik, a vendég vendége, azaz az őt látogató személy vagyontárgyaira már nem vonatkozik. Lényegtelen azonban, hogy az eltűnt, elveszett dolog a megszálló vendég tulajdonában volt-e, vagy más címen állt használatában, illetve birtokában (pl.: kölcsön kapta), jelentősége annak van, hogy a vendégnél volt, a szállodába magával vitte. A szálloda felelőssége csak a kijelölt, illetőleg általában erre rendelt helyen vagy a vendég szobájában elhelyezett dolgokért áll fenn, vagy amelyeket a szálloda olyan alkalmazottjának adott át, akit dolgai átvételére jogosultnak tarthatott.

Komoly jelentőséggel bír még az, hogy milyen dolog vész el vagy sérül meg. Három kivételtől eltekintve a vagyontárgyak tekintetében a felelősség a fent leírtak szerint megáll. Összegszerű korlátozásnak ugyan helye nincs, a törvény mégis külön szabályt tartalmaz az értéktárgyakra, értékpapírokra és a készpénzre. A koncepció alapja az, hogy a szállodának és a vendégnek közös érdeke, hogy az ilyen vagyontárgyak ne maradjanak a szobákban és bőröndökben, hanem azokat helyezzék el a szálloda értékmegőrzőjében, széfjében. Ezen vagyontárgyakért a szálloda csak akkor felelős, ha őket megőrzésre kifejezetten átvette, vagy a megőrzésre átvételt kifejezetten megtagadta, illetőleg a kár olyan okból következett be, amelyért az általános szabályok szerint felelősséggel tartozik.

A Ptk. kifejezetten megtiltja, hogy a szálloda a felelősségének mértékét korlátozza, vagy kizárja, jogszabály azonban meghatározhatja a kártérítés mértékét. Jelenleg a kártérítésnek a meghatározott mértéke a napi szobaár összegének az ötvenszerese, kivéve, ha a kár ennél kevesebb.

A megszálló vendég a kár bekövetkezését, vagyontárgyának eltűnését haladéktalanul köteles jelezni. Ezt a törvény is előírja számára, biztosítva ezzel a szállodáknak, hogy elkerülhetők legyenek a visszaélések, alaptalan bejelentések. Lehetővé teszi továbbá a kár pontos felmérését, a gyors közbelépés biztosítását (pl. lopás esetén), a további károsodás megakadályozását és egyben el is várható a vendégtől, hogy a kár enyhítéséhez ezzel is hozzájáruljon.

A Polgári Törvénykönyv a szállodákétól eltérően szabályozza a fürdők, kávéházak, éttermek, illetve hasonló intézményeket üzemben tartók felelősségét. A szálloda felelősségének szabályait az alábbiakban részletezett eltérésekkel kell alkalmazni. Mentesülnek a felelősség alól ezen vállalatok, ha a látogatóik dolgainak megőrzésére megfelelő helyet biztosítanak, de a vendég azt nem veszi igénybe. Azaz ha az étteremben, kávézóban, cukrászdában van ruhatár, itt biztonságos a kabátot elhelyezni még akkor is, ha vannak fogasok az asztalok mellett. Ugyanis amennyiben nem a kijelölt helyen tároljuk őket, a kávézó felelőssége már nem állapítható meg. Hasonló a helyzet egy strand, fürdő esetén is: csak a kabinban, öltözőben elhelyezett dolgokért felelnek a fokozott felelősség szabályai szerint, mert ha a vendég a fürdő területén őrizetlenül hagyja dolgait, a fürdő csak akkor vonható felelősségre, ha a vendég bizonyítani tudja, hogy például a fürdő alkalmazottja lopta el értékeit.

A Ptk. a felelősséget a szállodákétól eltérő módon szabályozza akkor is, amikor kimondja, hogy csakis azon tárgyakért áll fenn a vállalkozás felelőssége, melyeket a látogatók ilyen helyekre "rendszerint magukkal szoktak vinni" (471. § (1) bek. a) pont). Nem terjed ki tehát a felelősség az értékpapírokra, nagyobb összegű készpénzre.

A leírtak mellett folyamatosan érvényben lévő szabály, hogy a gondatlanul őrizetlenül hagyott tárgyak elvesztéséért nem csak az étterem vagy a szálloda, hanem mi magunk is felelünk!

Dr. Kroh Anita