Míg a hatvanas években az 500-at sem érte el a névadás kapcsán felhasznált nevek száma, addig most már közel 3000 utónévből lehet választani, amikor a gyermek nevéről van szó. A szülők egyfelől keresztnevet választanak, de már a vezeték-névvel kapcsolatban is több lehetőség áll rendelkezésre. Kiindulópontként azonban rögzíthető, hogy a döntés a szülőket illeti meg, ha nekik nem sikerül közösen dűlőre jutniuk, akkor a gyámhivatal hoz döntést. A gyermeknek legfeljebb két darab, a gyermek nemének megfelelő keresztnév adható, és előírás a fonetikus magyar átírás akkor is, ha a név külföldi eredetű.

Függetlenül attól, hogy a szülők összeházasodtak-e vagy sem, a gyermek a szüleinek megállapodása szerint az apjának vagy az anyjának a születési vagy házasságkötéssel szerzett családi nevét viseli. A törvény szerint egyedüli kizáró ok, hogy ha a szülők nem kötöttek házasságot, a gyermek nem viselheti az anyja más személlyel kötött házassága folytán viselt nevét, ha azt az anya a házasságra utaló toldással (pl. Szabóné) viseli. A gyermek családi névként szüleinek összekapcsolt családi nevét is viselheti akkor is, ha a szülők a házasságkötés után családi nevüket nem kapcsolták össze vagy a szülők nem kötöttek házasságot, de a családi név legfeljebb kéttagú lehet.

Fontos előírás, hogy a házasságban élő szülők valamennyi, a házasság fennállása alatt született közös gyermekének kizárólag azonos családi neve lehet, kivéve, ha a szülők a házasság fennállása alatt családi nevüket módosították.

Olyan esetekben, amikor nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek az anyja születési vagy házasságkötéssel szerzett családi nevét viseli, de itt is kizáró ok, ha az anya a férje teljes nevét vagy családi nevét a házasságra utaló toldással viseli.

A gyámhatóság állapítja meg a gyermek nevét, ha a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők a gyermek családi és utónevének meghatározásával kapcsolatos megállapodásukat az anyakönyvvezető felhívásától számítva harminc napon belül nem jelentik be; vagy a gyermek mindkét szülője ismeretlen.

Örökbefogadás esetén az örökbefogadó családnevét kapja a gyerek, hiszen jogállását tekintve meg fog egyezni a vér szerinti gyermek helyzetével. A Polgári Törvénykönyv szerint kivételesen indokolt esetben a gyámhatóság megengedheti, hogy a gyerek megtartsa addigi vezetéknevét. Ez olyan esetekben lehet például indokolt, ha családon belüli örökbefogadás történik, vagy idősebb gyermeket fogadnak örökbe. A törvény az utónév vonatkozásában is kimondja, hogy a gyámhatóság kivételesen indokolt esetben engedélyezheti az örökbefogadott utónevének a megváltoztatását. Ilyen esetben az utónevet az örökbefogadók határozzák meg, és a gyakorlat pedig azt mutatja, hogy a gyámhatóságok az esetek túlnyomó többségében nem gördítenek akadályt a névváltoztatás elé.

Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását – kérelmére – az anyakönyvi szerv engedélyezheti. A névváltoztatási kérelmet indokolni kell, azaz a névváltoztatási szándékot megalapozó okokat és körülményeket a kérelemben fel kell tárni. A névváltoztatási kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon, személyesen kell benyújtani bármely polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél. Külföldön élő magyar állampolgár esetén a kérelem bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél is előterjeszthető.

A névváltoztatási kérelem nem egyezik a névengedélyezési kérelemmel. Utóbbit abban az esetben terjeszthetik elő a szülők, ha olyan nevet akarnak adni a gyermeknek, ami az utónévkönyben nem szerepel. Ebben az esetben a lakóhely vagy a születés hely szerinti illetékes anyakönyvvezetőhöz, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Hatósági Főosztályához kell kérvényt benyújtania a szülőknek. Innét továbbítják a kérvényt az MTA Nyelvtudományi Intézetéhez, itt egy bizottság dönt végső soron arról, hogy a kérvényezett név anyakönyvezhető-e.

2021-ben közel 700 ilyen kérvény érkezett, ebből 108-nak adott helyt az illetékes bizottság.