A munkavállalói károkozás következményei

Ügyfeleinktől gyakran azt halljuk, hogy a munkáltató kártérítés címén visszatartja a fizetésüket. Lenti összefoglalónkkal szeretnénk elősegíteni, hogy Olvasóink tisztában legyenek a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kár megtérítésének szabályozásával és jogaikkal.

Ahhoz, hogy a munkavállaló károkozásáért való felelőssége megállapítható legyen, több feltételnek egyidejűleg kell fennállnia: 

  1. Ténylegesen, bizonyíthatóan károkozás történjen, amelyet a munkavállaló okozott, méghozzá úgy, hogy munkaviszonyból eredő kötelezettségét neki felróható módon, vagyis vétkesen megszegte.
  2. A vétkes kötelezettségszegés és a kár bekövetkezése között ok-okozati összefüggés álljon fenn.

Nagyon fontos, hogy ezeket a munkáltatónak kell bizonyítania. Bizonyítás nélkül nem lehet csak úgy visszatartani a munkabért! Ha a fenti feltételek egyszerre együtt fennállnak, akkor áll be a munkavállaló károkozásért való felelőssége. A kötelezettségszegés megvalósulhat cselekvéssel vagy mulasztással. A cselekvésnek két válfaja van, a szándékosság és a gondatlanság.

Gondatlan a károkozás 

Gondatlan károkozásnak nevezzük, ha a kár bekövetkezését az elvárható gondosság mellett el lehetett volna kerülni, és a kár azért következett be, mert a munkavállaló ezt a gondosságot elmulasztotta. Pl. teherautósofőrnél közúti baleset gondatlan okozása.

Következménye

Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

Szándékos károkozás

Szándékos károkozásról akkor beszélünk, ha a munkavállaló előre látja cselekményének, mulasztásának kárt okozó következményeit, és azokat közvetlen szándékként kívánja, vagy azokba belenyugszik. Pl. teherautósofőrnél, ha ittasan ül a volán mögé.

Következménye

A szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A szigorúbb szabályozás indokai mindenki számára egyértelműek, hiszen ebben az esetben nem állhatnak fenn azok a mentő körülmények, amelyekre gondatlan károkozás esetén hivatkozni lehet. A szándékos károkozás többnyire szabálysértés, vagy súlyosabb változatban bűncselekmény elkövetésével jár együtt, amely megvalósulhat lopással, csalással, sikkasztással, hűtlen kezeléssel. Az ilyen elkövetési módoknál tehát a munkavállaló kártérítési felelőssége az okozott kárnak megfelelő mértékű, azaz teljes körű.

A munkáltató kártérítési igénye

A munkáltató kárigényét a munkavállalóval szemben két módon, vagy a bíróság előtt érvényesítheti, vagy közvetlenül kötelezheti a munkavállalót kártérítésre. Ez utóbbi esetében ugyanis a kollektív szerződés meghatározhatja azt az értéket, amelyet meg nem haladó mértékben a munkáltató a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezheti. Ebben az esetben meg kell határozni a kártérítés kiszabására irányadó eljárási rendet is.